Minimálbér a munkaerő-kölcsönzésben 2026/2027: alsó bérhatár, minimálbér és ágazati minimálbérek

Milyen minimálbér érvényes a munkaerő-kölcsönzésben?

A kölcsönzött munkavállalókra (Leiharbeitnehmer) több alsó határ vonatkozik egymás mellett. Mindig a legmagasabb, a kihelyezésre alkalmazandó határ az irányadó:

Alsó bérhatár a munkaerő-kölcsönzésben: összegek és időtartam

Az alsó bérhatár a GVP és a DGB-szakszervezetek mint kollektív szerződő felek javaslatán alapul, amelyet a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium rendelettel minden kölcsönbeadóra kötelezővé tett (AÜG 3a. §). A munkaerő-kölcsönzés alsó bérhatáráról szóló hetedik rendelet (Siebte Verordnung über eine Lohnuntergrenze in der Arbeitnehmerüberlassung) 01.07.2026-tól hatályos, és 30.09.2027-ig érvényes:

• Hatály: minden munkáltató, amely kölcsönbeadóként munkavállalókat kölcsönöz – kifejezetten a külföldi székhelyű kölcsönbeadók is a Németországban foglalkoztatott munkavállalóik tekintetében (a rendelet 1. §-a).
• Kihelyezés nélkül is: a kölcsönbeadónak a minimális órabért a kölcsönzés idejére és a kölcsönzés nélküli időszakokra (verleihfreie Zeiten) is meg kell fizetnie (AÜG 8. § (5) bekezdés). Akkor is érvényes, ha egy összehasonlítható törzsalkalmazott kevesebbet keres az ügyfélnél.
• Esedékesség: legkésőbb a következő hónap 15. banki munkanapján (Frankfurt am Main szerint).
• Munkaidőszámla: ha munkaidőszámlát (Arbeitszeitkonto) tartalmazó kollektív szerződéses szabályozás van érvényben, a plusz órákra külön esedékességi szabályok vonatkoznak. A számla legfeljebb 200 plusz órát tartalmazhat, idényjelleggel 230-at; a 150 feletti plusz órákat fizetésképtelenség esetére biztosítani kell, és a munkavállaló kérésére a 91 feletti órákat ki kell fizetni (a rendelet 2. § (4) bekezdése).

Az összegek megegyeznek a DGB/GVP kollektív szerződéses rendszer 1. bércsoportjának órabérével.

Törvényes minimálbér 2026-ban és 2027-ben

Az általános törvényes minimálbér 01.01.2026-tól 12,82 €-ról 13,90 €-ra emelkedett, és 01.01.2027-től óránként bruttó 14,60 €-ra emelkedik (az ötödik minimálbér-kiigazítási rendelet 1. §-a). A kiigazításokról a Minimálbér-bizottság (Mindestlohnkommission) kétévente dönt (MiLoG 9. §).

A kölcsönzött munkavállalók számára a törvényes minimálbér jelenleg csak biztonsági háló: az AÜG szerinti szabályok elsőbbséget élveznek a német minimálbértörvénnyel (Mindestlohngesetz, MiLoG) szemben, amíg nem mennek a minimálbér alá (MiLoG 1. § (3) bekezdés). Mivel az alsó bérhatár magasabb, a munkaerő-kölcsönzésben ez az irányadó alsó határ.

Ágazati minimálbérek kölcsönzött munkavállalóknak

Ha egy kölcsönzött munkavállalót az ügyfélnél olyan tevékenységgel foglalkoztatnak, amelyre a német munkavállaló-kiküldetési törvény (Arbeitnehmer-Entsendegesetz, AEntG) szerinti ágazati minimálbér vonatkozik, a kölcsönbeadónak legalább ezeket a munkafeltételeket kell biztosítania – akkor is, ha maga az ügyfél üzeme nem tartozik a hatály alá (AEntG 8. § (3) bekezdés). A GVP a munkaerő-kölcsönzés szempontjából releváns ágazatként többek között ezeket sorolja fel:

• ápolási ágazat (az ápolási munkafeltételekről szóló hetedik rendelet, Siebte Pflegearbeitsbedingungenverordnung, hatályos 30.09.2028-ig),
• épülettakarítás, villanyszerelő-ipar, tetőfedő-ipar, állványozóipar, festő- és mázolóipar,
• biztonsági személyzet a kereskedelmi repülőtereken, valamint a szociális törvénykönyv II. és III. könyve (SGB II és III) szerinti képzési és továbbképzési szolgáltatások.

Az összegek minden rendelettel változnak. A kihelyezés előtt ellenőrizze az aktuálisan hatályos változatot.

Számítási példa: alsó bérhatár és minimálbér

Egy kollektív szerződésre való hivatkozás nélkül foglalkoztatott kölcsönzött munkavállaló 2026 októberében 160 órát dolgozik.

• Legalább az alsó bérhatár szerint: 15,33 € × 160 = 2.452,80 € bruttó.
• A törvényes minimálbér szerint 13,90 € × 160 = 2.224,00 € lenne – a munkaerő-kölcsönzésben ennél nem lehet kevesebbet fizetni, a 228,80 € különbözet tehát nem takarítható meg.

A munkaerő-kölcsönzési kollektív szerződés hatályos alkalmazása nélkül ezenfelül az első naptól Equal Pay jár, amely többnyire meghaladja az alsó bérhatárt.

Ki ellenőriz, és mi fenyeget?

• Ellenőrzés: a betartást a vámhatóság (a feketemunka elleni pénzügyi ellenőrzés – Finanzkontrolle Schwarzarbeit, AÜG 17. § (2) bekezdés) és a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (Bundesagentur für Arbeit) ellenőrzi saját vizsgálatai keretében.
• Bírság: aki a minimális órabért nem vagy nem időben fizeti meg, akár 500.000 € bírságot (AÜG 16. § (1) bekezdés 7b. pont, (2) bekezdés) és az engedélyét kockáztatja.
• Nyilvántartás az ügyfélnél: mivel alsóbérhatár-rendelet van érvényben, a kölcsönvevőnek (Entleiher) a kölcsönzött munkavállaló napi munkaidejének kezdetét, végét és időtartamát legkésőbb a hetedik naptári napig fel kell jegyeznie, és két évig meg kell őriznie (AÜG 17c. § (1) bekezdés; bírság 50.000 €-ig). Erről bővebben a jelenléti ívről szóló cikkben.
• Iratok a kölcsönbeadónál: az ellenőrzéshez szükséges iratokat Németországban, német nyelven kell rendelkezésre tartani (AÜG 17c. § (2) bekezdés).

Tipikus hibák

• A 01.09.2026-i vagy a 01.04.2027-i emelést nem vezetik át minden munkavállalónál.
• A kölcsönzés nélküli időszakokat az alsó bérhatárnál kevesebbel díjazzák.
• Elsiklanak egy magasabb ágazati minimálbér felett, például az ápolásban.
• A munkaidőszámla túllépi a rendelet korlátait, vagy a 150 feletti plusz órák nincsenek fizetésképtelenség ellen biztosítva.
• Minijobok esetén nem ellenőrzik, hogy az órák az emelés után is beleférnek-e a keresethatárba.

Hogy a kollektív szerződéses és minimumértékeket hogyan lehet fordulónappal kezelni és átvenni a bérszámfejtés előkészítésébe, azt az SBM munkaerő-kölcsönzési szoftver mutatja be.