Az Equal Pay azt jelenti, hogy a kölcsönzött munkavállalók (Leiharbeitnehmer) ugyanakkora munkabért kapnak, mint az ügyfél összehasonlítható munkavállalói. A törvény szerint ez az első naptól érvényes. A közismert kilenc- és tizenöt hónapos határidők csak akkor érvényesek, ha munkaerő-kölcsönzési kollektív szerződést alkalmaznak.
Ez a cikk bemutatja a szabályt, a kivételeit és a gyakorlatban előforduló tipikus hibákat.
Alapelv: Equal Pay az első naptól
Az egyenlő bánásmód elvét (Gleichstellungsgrundsatz) a § 8 Abs. 1 AÜG rögzíti. Eszerint a kölcsönbeadónak (Verleiher) a kölcsönzés idejére biztosítania kell a kölcsönzött munkavállaló számára azokat a lényeges munkafeltételeket – a munkabért is beleértve –, amelyek a kölcsönvevő (Entleiher) egy összehasonlítható munkavállalójára vonatkoznak.
„Der Verleiher ist verpflichtet, dem Leiharbeitnehmer für die Zeit der Überlassung an den Entleiher die im Betrieb des Entleihers für einen vergleichbaren Arbeitnehmer des Entleihers geltenden wesentlichen Arbeitsbedingungen einschließlich des Arbeitsentgelts zu gewähren (Gleichstellungsgrundsatz).“ [A kölcsönbeadó köteles a kölcsönzött munkavállaló számára a kölcsönvevőnek történő kölcsönzés idejére biztosítani azokat a lényeges munkafeltételeket – a munkabért is beleértve –, amelyek a kölcsönvevő üzemében a kölcsönvevő egy összehasonlítható munkavállalójára vonatkoznak (egyenlő bánásmód elve).]
Kilenc hónap – csak kollektív szerződéssel
Kollektív szerződés eltérhet az egyenlő bánásmód elvétől (§ 8 Abs. 2 AÜG). A munkabér tekintetében azonban ez csak az ugyanannak a kölcsönvevőnek történő kölcsönzés első kilenc hónapjában megengedett (§ 8 Abs. 4 Satz 1 AÜG).
A határidő a kölcsönvevőnél töltött első kihelyezési nappal kezdődik. A kölcsönvevő a döntő, nem a tevékenység.
A legfeljebb három hónapos megszakítások nem indítják újra a határidőt – akkor sem, ha a munkavállaló közben egy másik kölcsönbeadón keresztül dolgozott ugyanannál a kölcsönvevőnél (§ 8 Abs. 4 Satz 4 AÜG).
Részmunkaidő esetén naptári hónapok számítanak, nem munkaórák.
Tizenöt hónap – ágazati pótlékokkal
Kilenc hónapnál hosszabb ideig kollektív szerződés csak akkor térhet el, ha legfeljebb hathetes betanulási időszak után fokozatos felzárkóztatást ír elő az összehasonlító bérhez (Vergleichsentgelt), és legkésőbb 15 hónap után olyan bért kell elérni, amelyet a kollektív szerződés egyenértékűként határoz meg (§ 8 Abs. 4 Satz 2 AÜG). Ezt a felzárkóztatást az ágazati pótlékokról szóló kollektív szerződések (TV BZ) szabályozza.
Az, hogy alkalmazandó-e TV BZ, a kihelyezés helyéül szolgáló üzemtől függ; az ügyfélnek nem kell kollektív szerződéssel kötöttnek lennie (Tarifbindung). A TV BZ ME esetében az ágazat a döntő. Ide tartoznak azok az üzemek is, amelyeket a fém- és elektromos ipar regionális kollektív szerződése köt, kétség esetén pedig az ügyfél üzemében alkalmazott kollektív szerződés dönt. A kézműipari üzemek (Handwerksbetriebe) kivételt képeznek.
Azt, hogy mikortól esedékes az első pótlék, az adott TV BZ szabályozza: a fém- és elektromos iparban a kihelyezés kezdetétől jár (15%), más TV BZ későbbi kezdetet is előírhat, a törvény szerint legfeljebb hathetes betanulási időszak után. A 15. betöltött hónapig az ügyfél a TV BZ ME alapján felső korlátot érvényesíthet: a pótlék ekkor jelenleg az összehasonlítható munkavállaló rendszeres órabére 90%-áig terjedő különbözetre korlátozódik, és ezt a bért az ügyfélnek kell igazolnia.
Példa: kihelyezés a fémiparbanEgy munkavállaló tíz hónapja dolgozik egy fémipari üzemben. A TV BZ ME szerinti ágazati pótlékot az első naptól fizetik, és az lépcsőzetesen emelkedik. Eredmény: az egyenértékű bért legkésőbb 15 hónap után érik el – nem már kilenc után.
Ha a pótlékokat nem fizetik kiHa az ágazati pótlékot nem a TV BZ előírásai szerint fizetik, a kölcsönbeadó köteles a különbözetet utólag megfizetni. Emellett akár 500.000 € bírság is kiszabható (§ 16 Abs. 1 Nr. 7a, Abs. 2 AÜG), és következményekkel járhat az AÜG szerinti engedélyre (AÜG-Erlaubnis) nézve. Hogy az adott esetben milyen további következmények adódnak, azt munkajogi szempontból kell megvizsgálni.
Forgóajtó-klauzula (Drehtürklausel): Equal Pay az 1. naptól
A kollektív szerződéses eltérés nem vonatkozik azokra a kölcsönzött munkavállalókra, akiknek a kölcsönzést megelőző utolsó hat hónapban szűnt meg a munkaviszonyuk a kölcsönvevőnél – vagy egy vele egy konszernbe tartozó munkáltatónál (§ 8 Abs. 3 AÜG). Számukra az Equal Pay az első naptól jár.
Mi tartozik az összehasonlító bérbe?
Az a bér az irányadó, amelyet a kölcsönzött munkavállaló akkor kapna, ha közvetlenül a kölcsönvevőnél lenne alkalmazásban. A teljes bért hasonlítják össze – a juttatásokat (Zulagen) és a különjuttatásokat, például a szabadságpénzt és a karácsonyi juttatást (Urlaubs- und Weihnachtsgeld) is beleértve. Az ügyfél határnapra vonatkozó szabályai (Stichtagsregeln) a kölcsönzött munkavállalóra is érvényesek; a kizárólag a vállalathoz való hűséget (Betriebstreue) jutalmazó kifizetések elterjedt álláspont szerint nem számítanak bele.
A törvény nem rendezi kifejezetten, mi a teendő, ha a kölcsönvevőnél nincs összehasonlítható munkavállaló. Az uralkodó álláspont szerint ilyenkor azt kell meghatározni, mit kapna a kölcsönzött munkavállaló, ha a kölcsönvevő alkalmazná. Ha a kölcsönvevő általános bérrendszert alkalmaz, a fiktív besorolás az irányadó (BAG, 5 AZR 242/12).
Az összehasonlítható munkavállalók munkafeltételeire vonatkozó adatokat a kölcsönvevőnek a kölcsönzési szerződésben (Überlassungsvertrag) kell megadnia (§ 12 Abs. 1 AÜG). A kölcsönzött munkavállaló tájékoztatást kérhet a kölcsönvevőtől (§ 13 AÜG).
Négy tipikus hiba az Equal Pay-nél
Ezek a hibák a gyakorlatban újra és újra utólagos fizetésekhez vezetnek:
Rosszul számolt határidő
A legfeljebb három hónapos megszakítások nem indítják újra a határidőt – egy másik kölcsönbeadón keresztül sem.
Figyelmen kívül hagyott forgóajtó
Aki a kihelyezést megelőző hat hónapban az ügyfélnél dolgozott, az első naptól jogosult az Equal Pay-re.
Rosszul besorolt ágazat
Az, hogy alkalmazandó-e TV BZ, a kihelyezés helyéül szolgáló üzemtől és annak ágazatától függ. Az ügyfélnek nem kell kollektív szerződéssel kötöttnek lennie.
Hiányos összehasonlító bér
Az összehasonlításba a juttatások és a különjuttatások is beletartoznak – nem csak az órabér.
GYIK az Equal Pay-ről a munkaerő-kölcsönzésben
A kölcsönzés első napjától (§ 8 Abs. 1 AÜG).
Igen. Naptári hónapok számítanak, nem munkaórák.
Ekkor az uralkodó álláspont szerint azt határozzák meg, mennyit keresne a kölcsönzött munkavállaló, ha az ügyfél alkalmazná. Ha az ügyfél általános bérrendszert alkalmaz, a fiktív besorolás az irányadó (BAG, 5 AZR 242/12).
A kölcsönvevőnek a kölcsönzési szerződésben kell megadnia az összehasonlítható munkavállalók lényeges munkafeltételeit (§ 12 Abs. 1 AÜG). A kölcsönzött munkavállaló tájékoztatást kérhet a kölcsönvevőtől (§ 13 AÜG).
Alapvetően igen, például a szabadságpénz és a karácsonyi juttatás. Az ügyfél határnapra vonatkozó szabályai a kölcsönzött munkavállalóra is érvényesek; a kizárólag a vállalathoz való hűséget jutalmazó kifizetések elterjedt álláspont szerint nem számítanak bele.
Aki nem biztosítja az Equal Pay-t vagy a kollektív szerződés szerinti ágazati pótlékot, annak utólag kell fizetnie. Emellett akár 500.000 € bírság is kiszabható (§ 16 Abs. 1 Nr. 7a, Abs. 2 AÜG), és következményekkel járhat az AÜG szerinti engedélyre nézve.
Az Equal Pay a határidők kérdése – és az adatoké.
A szabály egyértelmű, a megvalósítás nem: a munkavállalónkénti és ügyfelenkénti határidőknek, a kollektív szerződés szerinti ágazati pótlékoknak és az ügyfél összehasonlító bérének össze kell illeniük.
Az SBM-ben ügyfelenként határozza meg az Equal Pay-típust. Az SBM munkavállalónként és ügyfelenként meghatározza a kezdetet és a véget, és az ügyfélnél rögzített összehasonlító bérrel számol.
Equal Pay és ágazati pótlékok az SBM-benÁllapot: 2026. október. Ez a cikk általános áttekintést nyújt, és nem helyettesíti a jogi tanácsadást. Források: §§ 8, 12, 13, 16 AÜG; BAG, 5 AZR 242/12; a fém- és elektromos ipar ágazati pótlékairól szóló kollektív szerződés (Tarifvertrag über Branchenzuschläge Metall- und Elektroindustrie, TV BZ ME, 2026. január 1. óta hatályos). Fotó: AnnaStills / Envato Elements.

