Deutsch
English
Magyar
Polski
Română
Türkçe
Українська
Български
A németországi munkáltatóknak rögzíteniük kell munkavállalóik munkaidejét. Ezt a német Szövetségi Munkaügyi Bíróság (Bundesarbeitsgericht) 2022. szeptember 13-án mondta ki (BAG, 1 ABR 22/21) – a munkavédelmi törvényre (Arbeitsschutzgesetz) és az Európai Unió Bíróságának 2019. május 14-i ítéletére (EuGH, C-55/18) támaszkodva.
Olyan külön törvény, amely a formát és a részleteket szabályozza, még nincs. A Szövetségi Munkaügyi Minisztérium (Bundesarbeitsministerium) 2026 júniusában referensi tervezetet (Referentenentwurf) terjesztett elő a munkaidőről szóló törvény (Arbeitszeitgesetz) módosítására; ezt még nem fogadták el (állapot: 2026. október).
A személyzeti szolgáltatók számára a téma kétszeresen fontos: a rögzített idők egyben a bér, a pótlékok és az ügyfélnek kiállított számla alapját is képezik. Ez a cikk bemutatja, mi érvényes ma, mit tartalmaz a tervezet, és hogyan készülhet fel.
A jogi helyzet négy pontban
A munkaidő-nyilvántartási kötelezettség már most fennáll – a tervezett törvénytől függetlenül. Ez a négy pont érvényes ma:
Nyilvántartási kötelezettség 2022 óta
A munkaidő kezdetét, végét és időtartamát rögzíteni kell (BAG 1 ABR 22/21). A rendszernek objektívnek, megbízhatónak és hozzáférhetőnek kell lennie (EuGH C-55/18).
Nincs formai előírás
A hatályos jog nem ír elő meghatározott formát. Jelenleg a papír is megengedett, amennyiben a nyilvántartás teljes és megbízható.
Megőrzés
A § 16 Abs. 2 ArbZG és a § 17 MiLoG szerinti nyilvántartásokat legalább két évig meg kell őrizni.
Vezető állású munkavállalók
A § 5 Abs. 3 BetrVG szerinti vezető állású munkavállalókra (leitende Angestellte) nem vonatkozik a munkaidőről szóló törvény (§ 18 Abs. 1 Nr. 1 ArbZG).
A 2026-os referensi tervezet – még nem törvény
A Szövetségi Munkaügyi Minisztérium 2026. júniusi referensi tervezete szerint a munkaidő-nyilvántartást a munkaidőről szóló törvényben (§ 16 ArbZG) szabályoznák. Szakosodott ügyvédi irodák ismertetése szerint elektronikus nyilvántartást irányoznak elő, lépcsőzetes átmeneti határidőkkel és kivételekkel a kisvállalkozások számára.
A tervezet a jogalkotási eljárás során még változhat. Csak a kihirdetett törvény lesz az irányadó – addig a jelenlegi jogi helyzet érvényes.
Ami a személyzeti szolgáltatókra ezen felül vonatkozik
A munkaerő-kölcsönzésben három fél vesz részt. Ennek következményei vannak a munkaidő-nyilvántartásra nézve:
Kötelezettségek az ügyfélnél is
A § 11 Abs. 6 AÜG szerint a munkavédelmi előírások – a munkaidőre vonatkozó jogot is beleértve – a kölcsönvevőre is vonatkoznak.
A § 2a SchwarzArbG szerinti ágazatok
Az olyan ágazatokban, mint az építőipar, a vendéglátás, a szállítás vagy az épülettakarítás, a kölcsönvevőnek magának kell feljegyeznie a munkaidő kezdetét, végét és időtartamát – legkésőbb a hetedik naptári nap végéig (§ 17 Abs. 1 MiLoG).
Idők a bérhez és a számlához
Ugyanezek az idők képezik a bér, a pótlékok és az ügyfélnek kiállított számla alapját. A hibák kétszeresen hatnak.
Tizenkét pont a felkészüléshez
Az alábbi lista sablonként használható a belső ellenőrzéshez. Minden pontra „kész” vagy „folyamatban” választ kell tudni adni.
Amit a megvalósítás során gyakran figyelmen kívül hagynak
Egyetlen rögzítési mód minden ügyfélnekEgy építőipari ügyfélnek mobil rögzítésre van szüksége, egy ipari ügyfélnek fix terminálra, egy harmadik ügyfél pedig saját munkaidő-igazolásokat küld. Aki csak egyetlen módra hagyatkozik, a kihelyezések egy részénél hiányosan rögzít.
A bér és a számla külön kezeléseA rögzített időkre a bérszámfejtéshez és a kölcsönvevőnek kiállított számlához is szükség van. Aki a kettőt külön rendszerekben vezeti, a hibákat is kétszer vezeti.
Várakozás az új törvényreA kötelezettség a BAG 2022-es határozata óta fennáll. A munkavédelmi hatóság vagy a vámhatóság (Zoll) ellenőrzésekor a nyilvántartásokat már ma be kell tudni mutatni.
GYIK a munkaidő-nyilvántartási kötelezettségről
Igen. A Szövetségi Munkaügyi Bíróság 2022. szeptember 13-i határozata (1 ABR 22/21) óta a munkáltatóknak rögzíteniük kell a munkaidő kezdetét, végét és időtartamát. A formát szabályozó törvény 2026. júniusi referensi tervezetként létezik, de még nem fogadták el (állapot: 2026. október).
A hatályos jog nem ír elő meghatározott formát. A döntő az, hogy a nyilvántartás objektív, megbízható és hozzáférhető legyen (EuGH C-55/18). A törvénytervezet a jövőre nézve elektronikus nyilvántartást irányoz elő átmeneti határidőkkel.
A § 5 Abs. 3 BetrVG szerinti vezető állású munkavállalókra nem vonatkozik a munkaidőről szóló törvény (§ 18 Abs. 1 Nr. 1 ArbZG).
A kölcsönbeadó mint munkáltató. A § 11 Abs. 6 AÜG szerint azonban a munkavédelmi előírások a kölcsönvevőre is vonatkoznak. A § 2a SchwarzArbG szerinti ágazatokban a kölcsönvevőnek magának kell feljegyeznie a munkaidőt (§ 17 Abs. 1 MiLoG).
Legalább két évig (§ 16 Abs. 2 ArbZG, § 17 Abs. 1 MiLoG). A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség számára vezetett üzleti iratokat a § 7 Abs. 2 AÜG szerint három évig kell megőrizni.
A munkaidőről szóló törvény és a minimálbértörvény szerinti nyilvántartási kötelezettségek megsértése szabálysértésnek (Ordnungswidrigkeit) minősül, és bírsággal sújtható (§ 22 ArbZG, § 21 MiLoG). A munkavédelmi jog ismételt megsértése emellett megkérdőjelezheti az AÜG szerinti engedélyhez szükséges megbízhatóságot (§ 3 Abs. 1 Nr. 1 AÜG).
A kötelezettség már érvényes – a törvény ezután jön.
A személyzeti szolgáltatóknak nem érdemes az új törvényre várniuk: a rögzítés már ma kötelező, és ugyanezek az idők képezik a bér, a pótlékok és a számla alapját.
Az SBM terminálon és munkavállalói alkalmazáson keresztül rögzíti az időket. A jóváhagyás után az idők megjelennek a jelenléti ívben (Stundenzettel) – automatikusan szétbontott pótlékokkal és a DATEV-nek vagy az Addisonnak történő átadással.
Munkaidő-nyilvántartás az SBM-melÁllapot: 2026. október. Ez a cikk általános áttekintést nyújt, és nem helyettesíti a jogi tanácsadást. Források: BAG, 2022. szeptember 13-i határozat – 1 ABR 22/21; EuGH, 2019. május 14-i ítélet – C-55/18; §§ 4, 16, 18, 22 ArbZG; §§ 17, 21 MiLoG; §§ 3, 7, 11 AÜG.
