Equal Pay a munkaerő-kölcsönzésben: mikortól jár azonos bér, és hogyan számítják

Mit jelent az Equal Pay?

Az Equal Pay az AÜG 8. §-ában foglalt egyenlő bánásmód elvének (Gleichstellungsgrundsatz) része. A kölcsönbeadónak (Verleiher) a kölcsönzés idejére biztosítania kell a kölcsönzött munkavállaló számára azokat a lényeges munkafeltételeket – a munkabért is beleértve –, amelyek a kölcsönvevő üzemében egy összehasonlítható munkavállalóra vonatkoznak. Az Equal Pay a bérre, az Equal Treatment a további munkafeltételekre vonatkozik, mint a munkaidő, a szabadság, a szünetek vagy a pihenőidők.

Kollektív szerződés eltérhet az egyenlő bánásmód elvétől (AÜG 8. § (2) bekezdés) – a bér tekintetében azonban csak időben korlátozottan. Ezért az Equal Pay a gyakorlatban mindenekelőtt határidő kérdése: melyik munkavállalóra melyik naptól érvényes az ügyfél bére?

Mikortól jár az Equal Pay?

Az ágazati pótlékok részletes hatását az Ágazati pótlékok a munkaerő-kölcsönzésben című cikk ismerteti.

Hogyan számítják a kilenc hónapot?

A határidő a német Polgári Törvénykönyv (BGB) 187. § (2) bekezdése és 188. § (2) bekezdése szerint alakul: a kölcsönzés első napjával kezdődik, és ez a nap beleszámít. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (Bundesagentur für Arbeit) szakmai utasításaiban (Fachliche Weisungen) ezt a példát hozza: ha a kölcsönzés kezdőnapja 03.04.2026, a bér tekintetében 02.01.2027 végéig lehet eltérni. 03.01.2027-től Equal Pay jár.

• Ugyanaz a kölcsönvevő számít, nem ugyanaz az üzem: a kölcsönvevő mint munkáltató az irányadó. Ugyanazon ügyfél különböző üzemeiben teljesített kihelyezéseket össze kell számítani.
• A korábbi kihelyezések beszámítanak: az ugyanahhoz a kölcsönvevőhöz történt korábbi kölcsönzések teljes egészében beszámítanak – akkor is, ha más kölcsönbeadón keresztül történtek –, feltéve, hogy az egyes kihelyezések között nem telt el több mint három hónap (AÜG 8. § (4) bekezdés 4. mondat). Csak a három hónapnál hosszabb megszakítás indítja újra a határidőt.
• A részmunkaidő teljes egészében számít: a határidő a megállapodott kölcsönzési időtartamhoz igazodik, nem a ledolgozott órákhoz.
• Töredékhónapok: több kihelyezés összeadásakor a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség a hónapot 30 nappal számolja.

Mi tartozik az összehasonlító bérbe?

A munkabérbe minden beletartozik, amit egy összehasonlítható törzsalkalmazott a munkaviszonya alapján kap – a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szakmai utasításai szerint különösen:

• a rendszeres bér, a juttatások (Zulagen) és a pótlékok (Zuschläge),
• a szabadság idejére járó díjazás és a munkabér továbbfizetése (Entgeltfortzahlung),
• a különjuttatások és a vagyonképző juttatások (vermögenswirksame Leistungen),
• a természetbeni juttatások, például a magáncélra is használható céges autó – ehelyett a kölcsönbeadó euróban fizetett értékkiegyenlítést is adhat (AÜG 8. § (1) bekezdés 3. mondat).

Nem az egyes elemeket hasonlítják össze, hanem a kölcsönzési időszakban kapott teljes bért. Összehasonlítható az azonos vagy hasonló tevékenységet végző törzsalkalmazott; ha ilyen nincs, egy fiktív összehasonlító személyt kell alapul venni. Ha a kölcsönzött munkavállaló azt a kollektív szerződéses bért kapja, amely a kölcsönvevőnél egy összehasonlítható munkavállalónak a kollektív szerződés szerint jár, vélelmezni kell, hogy az Equal Pay teljesül (AÜG 8. § (1) bekezdés 2. mondat).

Honnan kapja a személyzeti szolgáltató az adatokat?

• A kölcsönvevőtől, a szerződésben: a kölcsönvevőnek a munkaerő-kölcsönzési szerződésben meg kell adnia, milyen lényeges munkafeltételek – a bért is beleértve – vonatkoznak az összehasonlítható munkavállalókra, kivéve, ha az AÜG 8. § (2) bekezdése vagy (4) bekezdés 2. mondata szerinti kollektív szerződéses kivétel alkalmazandó (AÜG 12. § (1) bekezdés).
• A munkavállalón keresztül: a kölcsönzött munkavállaló tájékoztatást kérhet a kölcsönvevőtől ezekről a munkafeltételekről (AÜG 13. §).
• Időben rákérdezni: célszerű néhány héttel a kilencedik hónap előtt írásban lekérdezni az összehasonlító bért az ügyféltől – a tevékenységgel, a besorolással és az összes bérelemmel együtt.

Számítási példa

Egy DGB/GVP kollektív szerződés szerinti EG 3-as munkavállalót 03.04.2026 óta ugyanannál az ügyfélnél foglalkoztatnak; az ágazatra nem vonatkozik ágazati pótlékról szóló kollektív szerződés. 01.09.2026-tól a kollektív szerződés szerint óránként 17,11 €-t kap. Az ügyfél egy összehasonlítható törzsalkalmazottja óránként 19,50 €-t keres (feltételezett érték).

• 02.01.2027-ig bezárólag: kollektív szerződéses bér, 17,11 €.
• 03.01.2027-től: Equal Pay óránként 19,50 €-val, valamint a törzsalkalmazott további bérelemei.
• Többletköltség csak az órabérnél: óránként 2,39 €, 160 óránál tehát havi bruttó 382,40 € – plusz a munkáltatói társadalombiztosítási járulékok.

A személyzeti szolgáltató számára ez azt jelenti: az ügyféllel kötött elszámolási óradíjat (Verrechnungssatz) időben hozzá kell igazítani az Equal Pay kezdőnapjához.

Mit mond az EuGH és a BAG a kollektív szerződéses eltérésről?

Az Európai Unió Bírósága (EuGH) szerint kollektív szerződés a bér tekintetében hátrányosabb helyzetbe hozhatja a kölcsönzött munkavállalókat, ha átfogó védelmük (Gesamtschutz) megmarad, vagyis kompenzáló előnyök ellensúlyozzák az eltérő bánásmódot (ítélet, 15.12.2022 – C-311/21). A Szövetségi Munkaügyi Bíróság (BAG) 31.05.2023 napján (5 AZR 143/19) megállapította, hogy egy munkaerő-kölcsönzési kollektív szerződéses rendszer az eldöntött ügyben megfelel ezeknek a követelményeknek – többek között a kölcsönzés nélküli időszakokban (verleihfreie Zeiten) folyósított bér, az alsó bérhatár és az eltérésnek főszabályként kilenc hónapra való korlátozása miatt.

Mi fenyeget jogsértés esetén?

• Bírság akár 500.000 €-ig, ha az egyenlő bánásmód elvét vagy a kollektív szerződéses munkafeltételeket nem biztosítják (AÜG 16. § (1) bekezdés 7a. pont, (2) bekezdés).
• Veszélyben az engedély: aki nem biztosítja a kölcsönzött munkavállalóknak az AÜG 8. §-a szerinti munkafeltételeket, az engedély megtagadását vagy visszavonását kockáztatja (AÜG 3. § (1) bekezdés 3. pont, 5. §).
• Utólagos fizetés: az AÜG 8. §-ánál kedvezőtlenebb feltételeket előíró megállapodások érvénytelenek (AÜG 9. § (1) bekezdés 2. pont); a munkavállaló követelheti a különbözetet.

Tipikus hibák

• A határidőt egy új megbízástól számítják, noha a munkavállaló három hónapnál rövidebb szünettel már dolgozott ugyanannál az ügyfélnél.
• A más személyzeti szolgáltatón keresztül teljesített kihelyezésekre nem kérdeznek rá.
• Csak az órabért igazítják ki; az ügyfél különjuttatásai, pótlékai és természetbeni juttatásai kimaradnak.
• Elsiklanak a forgóajtó-klauzula felett, mert a személyi kérdőív nem rögzíti a korábbi munkáltatókat.
• Az elszámolási óradíjat nem igazítják ki, és a kihelyezés a tizedik hónaptól veszteségessé válik.

Hogy az Equal Pay kezdetét hogyan lehet munkavállalónként és ügyfelenként automatikusan kiszámítani, azt az SBM munkaerő-kölcsönzési szoftver mutatja be.