Munkaerő-kölcsönzési szótár Frissítve: 01.11.2026 10 perc olvasási idő

Jelenléti ív: ingyenes sablon (Excel és PDF) és kötelezettségek a munkaerő-kölcsönzésben

A jelenléti ív (Stundenzettel) rögzíti, mikor dolgozott egy munkavállaló: a dátumot, a munka kezdetét és végét, a szüneteket és az ezekből kiszámított munkaidőt. Itt ingyenes jelenléti ív sablont talál Excel-fájlként és PDF-ben. Megtudhatja azt is, mely adatok kötelezőek, hogyan számoljon helyesen, és mi más a munkaerő-kölcsönzésben: ott ugyanabból az ívből születik a bér és az ügyfélnek kiállított számla.

A legfontosabbak röviden
  • Ingyenes sablon: havi jelenléti ív Excelben (automatikusan számol) és nyomtatható PDF-ben, valamint heti jelenléti ív PDF-ben.
  • A munkáltatóknak nyilván kell tartaniuk a munkaidőt (BAG, 13.09.2022) – a forma egyelőre főszabály szerint szabad: papír, Excel, alkalmazás vagy terminál.
  • A törvény a napi munkaidő kezdetét, végét és időtartamát írja elő; minijob esetén, a SchwarzArbG 2a. §-a szerinti ágazatokban és – a kölcsönvevőnél – a kölcsönzött munkavállalóknál (AÜG 17c. §, jelenleg 30.09.2027-ig) legkésőbb a hetedik következő nap végéig.
  • Megőrzés legalább két évig. A hiányzó feljegyzések a MiLoG és az AÜG szerint akár 50.000 €, az ArbZG szerint akár 30.000 € bírsággal is járhatnak.
  • A munkaerő-kölcsönzésben az órákat többnyire az ügyfél igazolja – ezek a bér és a számla alapjai.

Mi a jelenléti ív?

A jelenléti ív – más néven óranyilvántartás, munkaidő-igazolás vagy tevékenységi kimutatás – dokumentálja egy munkavállaló munkaóráit: melyik munkanapon mikor kezdett és mikor végzett, milyen hosszúak voltak a szünetek, és mennyi munkaidő jön ki ebből. Vezethető papíron, Excelben, alkalmazással vagy munkaidő-nyilvántartó terminálon.

A munkaerő-kölcsönzésben a jelenléti ívnek kettős szerepe van. Egyszerre alapja a kölcsönzött munkavállaló bérszámfejtésének és az ügyfél üzemének kiállított számlának. Minden helytelenül, hiányosan vagy későn rögzített óra ezért kétszeresen hat.

Ingyenes jelenléti ív sablon: Excel és PDF

A sablonokat regisztráció nélkül töltheti le. A munkaerő-kölcsönzésre készültek – mezőkkel az ügyfél, a munkavégzési hely, a pótlékos órák és az ügyfél általi igazolás számára. A sablonok német nyelvűek, mert németországi ügyfélüzemekben használják őket. Az oldal „Ingyenes sablon” szakaszában három fájl áll rendelkezésre:

SablonFormátumMire való
Havi jelenléti ívExcelSzámítógépen tölthető ki; a munkaidőt és a havi összeget automatikusan kiszámítja
Havi jelenléti ívPDFA4-es méretben kinyomtatható és kézzel kitölthető, például az építkezésen vagy a raktárban
Heti jelenléti ívPDFSzámítógépen tölthető ki, ha hetente adják le

Külön Word-fájlt nem kínálunk: egy Word-táblázatban minden összeget kézzel kellene kiszámolnia, az Excel-fájl ezt elvégzi Ön helyett. Munkavállalónként és ügyfelenként külön lapot használjon.

Így töltse ki a sablont

  1. Töltse ki a fejlécet: munkavállaló, törzsszám, ügyfél, munkavégzési hely, hónap és év.
  2. Naponta írja be a kezdést, a befejezést és a szünetet – az Excel-sablon automatikusan kiszámítja a munkaidőt, éjfélen átnyúló éjszakai műszakoknál is.
  3. Az éjszakai, vasárnapi és ünnepnapi órákat a „davon …” (ebből …) oszlopokba is írja be.
  4. A távolléteket rövidítéssel rögzítse (U = szabadság, K = betegség, F = ünnepnap, UU = fizetés nélküli szabadság, ZA = szabadidővel történő kiegyenlítés, KUG = csökkentett munkaidő; a heti űrlapon nincs KUG).
  5. Írassa alá a munkavállalóval és az ügyfélnél lévő kapcsolattartóval, és határidőre adja le a diszpozíciónak vagy a bérszámfejtésnek.

Kötelező a jelenléti ív?

A törvény nem ír elő konkrét nyomtatványt, maga a nyilvántartás azonban kötelező: Németországban a munkáltatóknak főszabályként nyilván kell tartaniuk munkavállalóik munkaidejét. A Szövetségi Munkaügyi Bíróság (BAG) 2022. szeptember 13-án hozott határozatában (1 ABR 22/21) kimondta, hogy ez a kötelezettség már a német munkavédelmi törvény (Arbeitsschutzgesetz, ArbSchG) 3. § (2) bekezdés 1. pontjából következik. A keretet 2019-ben az Európai Unió Bírósága (EuGH) határozta meg (ítélet, 14.05.2019 – C-55/18): a rendszernek objektívnek, megbízhatónak és hozzáférhetőnek kell lennie.

Emellett különleges nyilvántartási kötelezettségek is vannak:

  • Munkaidőtörvény (ArbZG) 16. § (2) bekezdés: a munkanaponkénti nyolc órát meghaladó munkaidőt fel kell jegyezni.
  • Német minimálbértörvény (MiLoG) 17. §: minijob esetén (magánháztartások kivételével), valamint a feketemunka elleni törvény (Schwarzarbeitsbekämpfungsgesetz, SchwarzArbG) 2a. §-a szerinti ágazatokban – például az építőiparban, a vendéglátásban, a szállítmányozásban, a szállításban és logisztikában, az épülettakarításban, a kiállításépítésben, valamint az őrző-védő és biztonsági szolgáltatásokban – a napi munkaidő kezdetét, végét és időtartamát legkésőbb a munkanapot követő hetedik naptári nap végéig fel kell jegyezni.
  • Munkaerő-kölcsönzés ezekben az ágazatokban: ha kölcsönzött munkavállalókat ezen ágazatok valamelyikébe kölcsönöznek ki, a MiLoG 17. § (1) bekezdés 2. mondata szerinti nyilvántartási kötelezettség a kölcsönvevőt (Entleiher), vagyis az ügyfél üzemét terheli.
  • Német munkaerő-kölcsönzési törvény (AÜG) 17c. §: a munkaerő-kölcsönzésben jelenleg bérminimum (Lohnuntergrenze) érvényes (hetedik bérminimum-rendelet – Siebte Lohnuntergrenzen-Verordnung, 2027. szeptember 30-ig), ezért a kölcsönvevőnek szintén legkésőbb a munkanapot követő hetedik naptári nap végéig fel kell jegyeznie a kölcsönzött munkavállaló napi munkaidejének kezdetét, végét és időtartamát, és a feljegyzéseket legalább két évig meg kell őriznie. Ez a kölcsönvevő saját kötelezettsége; a csak hónap végén összegyűjtött, a kölcsönbeadónál lévő ív ezt nem teljesíti automatikusan.

A forma egyelőre főszabály szerint szabad, amennyiben a nyilvántartás teljes, megbízható és ellenőrzéskor rendelkezésre áll. Az időket a munkavállaló maga is beírhatja, a felelősség azonban a munkáltatóé marad. A német Szövetségi Munkaügyi Minisztérium 2026 júniusában referensi tervezetet (Referentenentwurf) terjesztett elő; szakosodott ügyvédi irodák ismertetése szerint elektronikus nyilvántartást irányoz elő, átmeneti határidőkkel és a kisvállalkozásokra vonatkozó kivételekkel. Ez még nem törvény (állapot: 2026. október). Hogy a személyzeti szolgáltatóknak most mit érdemes bevezetniük, azt a 2026-os munkaidő-nyilvántartási kötelezettségről szóló ellenőrzőlistánk foglalja össze.

Minek kell szerepelnie a jelenléti íven?

A törvény a napi munkaidő kezdetét, végét és időtartamát írja elő. Ahhoz, hogy a jelenléti ív a munkaerő-kölcsönzésben a bérhez és a számlához is használható legyen, ajánlott, hogy ennél többet tartalmazzon:

AdatMiért
Név és törzsszámegyértelmű hozzárendelés a munkavállalóhoz
Ügyfél (kihelyezési üzem) és munkavégzési helya számla, az Equal Pay és a maximális kölcsönzési időtartam alapja
Dátum, kezdés és befejezéstörvényi előírás
Szünetekaz ArbZG 4. §-a szerinti munkaközi szünetek igazolása
A munkaidő tartamatörvényi előírás; a bér és a számla alapja
Éjszakai, vasárnapi és ünnepnapi órákpótlékok a munkavállalónak és az ügyfélnek
Távollétek (szabadság, betegség, ünnepnap)a munkabér továbbfizetése és munkaidőszámla
A munkavállaló és az ügyfél aláírásaaz órák igazolása, kevesebb visszakérdezés

Tájékoztatásul a szünetekről: hat órát meghaladó munka esetén legalább 30 perc, kilenc órát meghaladó munka esetén legalább 45 perc szünet kötelező (ArbZG 4. §). A munkanaponkénti munkaidő főszabályként nem haladhatja meg a nyolc órát, kiegyenlítéssel legfeljebb tíz óra lehet (ArbZG 3. §). Két munkanap között legalább tizenegy óra pihenőidőnek kell lennie (ArbZG 5. §).

A munkaidő kiszámítása: kezdés, befejezés és időtartam

A nettó munkaidő a munka kezdete és vége közötti idő, a szünetek nélkül. Három példa:

KezdésBefejezésSzünetNettó munkaidőTizedes érték
07:3016:1545 perc8:00 óra8,00
06:0014:1530 perc7:45 óra7,75
22:0006:3030 perc8:00 óra8,00

A számításnál két dologra figyeljen. A perc nem tizedesjegy: 7 óra 45 perc 7,75 óra, nem 7,45. Az utolsó sorban szereplő éjszakai műszak pedig átnyúlik éjfélen, így az egyszerű „befejezés mínusz kezdés” kivonás Excelben hibát ad, ha a képlet ezt nem veszi figyelembe. A mi sablonunk az ilyen műszakokat is helyesen számolja.

Túlórák és havi összeg

Az összes nap havi összege mutatja, hány órát kell elszámolni. Túlóra csak a megállapodott munkaidővel való összevetésből adódik; a munkaerő-kölcsönzésben gyakran munkaidőszámlán keresztül kezelik. Ezért a tényleges időket írja be, ne átalányértékeket. Aki minden napra „8 órát” jegyez fel, vita esetén aligha tud bármit igazolni, a munkanaponkénti nyolc órát meghaladó munkaidőt pedig egyébként is fel kell jegyezni.

Jelenléti ív a munkaerő-kölcsönzésben: mi más?

A kölcsönzött munkavállaló az ügyfélnél dolgozik, de a személyzeti szolgáltató alkalmazásában áll. Ebből néhány sajátosság következik:

  • A rögzítés az ügyfélnél történik: az idők a kihelyezési üzemben keletkeznek, és többnyire az ottani kapcsolattartó igazolja őket. A személyzeti szolgáltatónak mégis gyorsan és hiánytalanul szüksége van rájuk.
  • Egy igazolás, két elszámolás: ugyanazokból az órákból születik a bér (bércsoport, pótlékok, ágazati pótlékok (Branchenzuschläge), adott esetben Equal Pay) és az ügyfélszámla (óránkénti elszámolási óradíj, plusz az ügyféllel kötött megállapodás szerinti pótlékok).
  • Eltérő pótlékok: a munkavállalóra a kollektív szerződés szerinti pótlékok, az ügyfélre a megállapodott felárak vonatkoznak. Az éjszakai, vasárnapi és ünnepnapi órákat ezért külön kell kimutatni.
  • A kihelyezés időtartama számít: az ágazati pótlékok a kihelyezés időtartamával nőnek, az Equal Pay pedig alkalmazandó kollektív szerződés nélkül az első naptól, kollektív szerződéssel főszabályként kilenc hónap után jár ugyanannál az ügyfélnél (AÜG 8. § (1), (2), (4) bekezdés), ágazati pótlékról szóló kollektív szerződés esetén legkésőbb 15 hónap után – erről bővebben a 9/15 hónapos szabályról szóló cikkünkben. Az ügyfelenként hiánytalan nyilvántartás segít nyomon követni a kihelyezési időket; a határidők szempontjából a szerződéses kölcsönzési időszakok is irányadók.
  • Időnyomás a hónap végén: sok munkavállaló sok ügyfélnél sok jelenléti ívet jelent, amelyeket a bérszámfejtésig össze kell gyűjteni, ellenőrizni és be kell gépelni. Ha a bérszámfejtés ugyanezektől az ívektől függ, minden késés az elszámolást is eltolja.

Meddig kell megőrizni a jelenléti íveket?

Az ArbZG 16. § (2) bekezdése, a MiLoG 17. §-a és az AÜG 17c. § (1) bekezdése szerinti feljegyzéseket legalább két évig meg kell őrizni. Ha a jelenléti ívek egyúttal a bérszámfejtés iratanyagául vagy az ügyfélszámla bizonylatául is szolgálnak, hosszabb adójogi határidők is vonatkozhatnak rájuk: a bérnyilvántartó lapot (Lohnkonto) például az utolsó bejegyzést követő hatodik naptári év végéig kell megőrizni (EStG 41. §), a könyvelési bizonylatokat nyolc évig (AO 147. §). A részleteket egyeztesse adótanácsadójával.

A bírságoknál a törvény különbséget tesz: a MiLoG 17. § (1) bekezdése és az AÜG 17c. § (1) bekezdése szerinti feljegyzések hiánya, hibája vagy késedelme akár 50.000 € bírsággal járhat (MiLoG 21. §, AÜG 16. §), az ArbZG 16. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettség megsértése pedig akár 30.000 € bírsággal (ArbZG 22. §).

Tipikus hibák papíralapú és Excel-jelenléti íveknél

  • Az órákat többször gépelik be – a papírról az Excelbe, aztán a bérszámfejtésbe, majd még egyszer a számlába.
  • Az ívek későn, olvashatatlanul vagy az ügyfél aláírása nélkül érkeznek vissza.
  • A szünetek hiányoznak, vagy nem felelnek meg a minimális szüneteknek.
  • Az éjszakai, vasárnapi és ünnepnapi órák nincsenek elkülönítve – így a pótlékok sem a bérben, sem a számlában nem stimmelnek.
  • Excelben felülírják a képleteket, a fájlok szétszórva vannak, a módosítások nem követhetők nyomon.

A papírtól a digitális munkaidő-nyilvántartásig

Egy sablon segít az indulásnál. Minél több munkavállaló van kihelyezve, annál több időbe kerül azonban a hónap végi összegyűjtés, ellenőrzés és begépelés. A digitálisan rögzített idők – munkavállalói alkalmazással vagy munkaidő-nyilvántartó terminállal – közvetlenül a rendszerbe kerülnek. A rendszer ellenőrzi a hiányzó napokat, a szokatlanul hosszú műszakokat vagy a szabadságnapokra eső órákat; a számlázás és a bérelőkészítés ugyanazokat az adatokat használja.

Hogy ez hogyan néz ki a gyakorlatban, azt a munkaerő-kölcsönzésre szabott munkaidő-nyilvántartás mutatja be az SBM munkaerő-kölcsönzési szoftverben.

SBM munkaerő-kölcsönzési szoftver

Jelenléti ív az SBM-ben: rögzítve, ellenőrizve, átadva

Az SBM munkaerő-kölcsönzési szoftverben munkatársai munkaideje közvetlenül a jelenléti ívbe kerül – munkavállalói alkalmazással vagy saját munkaidő-nyilvántartó termináljainkon keresztül. Az ügyfélszámla és a DATEV vagy Addison számára előkészített béradatok ugyanazokból az adatokból készülnek; magát a bérszámfejtést a bérprogram végzi.

  • Be- és kijelentkezés alkalmazással (GPS-szel, offline is) vagy SIM-kártyás chipes terminállal – jóváhagyás után közvetlenül a jelenléti ívben
  • Az éjszakai, vasárnapi és ünnepnapi órák automatikus felosztása, külön a munkavállalóra és az ügyfélre
  • Ellenőrzés a havi zárás előtt: órák nélküli napok, 12 óránál több, szabadságnapokra eső órák
  • Ügyfélszámla közvetlenül a jelenléti ívből, béradatok a DATEV-nek vagy az Addisonnak
A funkció részletesen: Munkaidő-nyilvántartás
Gyakori kérdések

Kérdések a témában: Jelenléti ív

Hol találok ingyenes jelenléti ív sablont?

Ezen az oldalon: a havi jelenléti ívet Excel-fájlként és nyomtatható PDF-ben, a heti jelenléti ívet pedig PDF-ben. A letöltéshez nem kell regisztrálni.

Hogyan számítom ki a nettó munkaidőt?

Befejezés mínusz kezdés mínusz szünetek. Példa: 07:30-tól 16:15-ig 8:45 óra telik el, ebből 45 perc szünetet levonva 8:00 óra marad. Tizedes órára átszámítva 45 perc 0,75-nek felel meg.

Kötelező a jelenléti ív a kölcsönzött munkavállalóknál?

A munkáltatóknak minden munkavállaló munkaidejét nyilván kell tartaniuk – ez a kölcsönzött munkavállalókra is vonatkozik. A felelős a személyzeti szolgáltató mint munkáltató. Emellett, amíg alsóbérhatár-rendelet érvényes (jelenleg 30.09.2027-ig), a kölcsönvevőnek (Entleiher) is fel kell jegyeznie a munkaidő kezdetét, végét és időtartamát (AÜG 17c. § (1) bekezdés; a SchwarzArbG 2a. §-a szerinti ágazatokban a MiLoG 17. § (1) bekezdés 2. mondata is).

Alá kell írnia az ügyfélnek a jelenléti ívet?

Aláírást a törvény nem ír elő. A gyakorlatban a személyzeti szolgáltatók az ügyfél üzemében lévő kapcsolattartóval igazoltatják az órákat, mert ezek a számla alapjai – ezt gyakran a munkaerő-kölcsönzési szerződés (Arbeitnehmerüberlassungsvertrag) szabályozza. Digitális igazolás is lehetséges.

Meddig kell megőrizni a jelenléti ívet?

Legalább két évig (ArbZG 16. § (2) bekezdés, MiLoG 17. §, AÜG 17c. § (1) bekezdés). Ha a bérszámfejtés vagy a számla iratanyagául szolgál, hosszabb adójogi határidők is vonatkozhatnak rá – ezt egyeztesse adótanácsadójával.

Vezethetem a jelenléti íveket Excelben?

Igen. A nyilvántartásnak teljesnek, megbízhatónak és ellenőrzéskor hozzáférhetőnek kell lennie. Az Excel hátránya: a képletek és értékek észrevétlenül módosíthatók, és az adatokat a bérhez és a számlához újra át kell vinni.

Meddig kell beírni a munkaidőt?

Minijob esetén (magánháztartások kivételével) és a SchwarzArbG 2a. §-a szerinti ágazatokban legkésőbb a munkanapot követő hetedik naptári nap végéig (MiLoG 17. §). Ugyanez a határidő vonatkozik a kölcsönvevőre a kölcsönzött munkavállalók tekintetében, amíg az AÜG 3a. §-a szerinti alsóbérhatár-rendelet érvényes, jelenleg 30.09.2027-ig (AÜG 17c. § (1) bekezdés). Más munkavállalókra a törvény jelenleg nem állapít meg rögzített határidőt. A munkaidőtörvény (ArbZG) törvényi szabályozása 2026. júniusi referensi tervezetként létezik, de még nem fogadták el (állapot: 2026. október).

Mi a következménye, ha hiányoznak a jelenléti ívek?

A MiLoG 17. §-a vagy az AÜG 17c. §-a szerinti feljegyzések hiánya vagy hibája akár 50.000 € bírsággal sújtható, az ArbZG 16. § (2) bekezdése szerinti jogsértések akár 30.000 € bírsággal. Ehhez jönnek a nem igazolt órák körüli viták – a munkavállalókkal a bérről, az ügyfelekkel a számláról.