GVP kollektív szerződés: a munkaerő-kölcsönzés DGB/GVP kollektív szerződéses rendszere 2026 óta

Mi a GVP kollektív szerződés?

A „GVP kollektív szerződés” (GVP-Tarifvertrag) a DGB/GVP munkaerő-kölcsönzési kollektív szerződések (Tarifverträge Zeitarbeit DGB/GVP) elterjedt rövid neve. A szerződő felek munkáltatói oldalon a Személyzeti Szolgáltatók Szövetsége (Gesamtverband der Personaldienstleister e. V., GVP), munkavállalói oldalon a DGB munkaerő-kölcsönzési tarifaközössége (DGB-Tarifgemeinschaft Zeitarbeit), amelyben a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) mind a nyolc tagszakszervezete képviselteti magát.

A GVP a két korábbi munkáltatói szövetség, a BAP (Bundesarbeitgeberverband der Personaldienstleister – a személyzeti szolgáltatók szövetségi munkáltatói szövetsége) és az iGZ (Interessenverband Deutscher Zeitarbeitsunternehmen – a német munkaerő-kölcsönző vállalkozások érdekszövetsége) 01.12.2023-mal történt egyesüléséből jött létre. Kollektív szerződéseik eleinte két külön rendszerként, a GVP égisze alatt éltek tovább. 2025 júniusában a GVP és a DGB-szakszervezetek közös kollektív szerződéses rendszerben állapodtak meg, amely 01.01.2026 óta hatályos, és felváltja a BAP- és iGZ-kollektív szerződéseket.

A gyakorlatban a rendszer azért központi jelentőségű, mert a német munkaerő-kölcsönzési törvény (AÜG) alapvetően ugyanolyan munkafeltételeket ír elő, mint amilyenek az ügyfélnél érvényesek (az egyenlő bánásmód elve – Gleichstellungsgrundsatz, AÜG 8. § (1) bekezdés). Ettől csak kollektív szerződés térhet el (AÜG 8. § (2) bekezdés). A GVP közlése szerint a DGB-kollektív szerződések alkalmazását a munkaerő-kölcsönzésben szinte minden munkaviszonyban a munkaszerződés rögzíti.

Miből áll a DGB/GVP kollektív szerződéses rendszer?

Az összes bércsoport aktuális órabérét a munkaerő-kölcsönzési bértábláról szóló cikkünkben, a pótlékokról szóló kollektív szerződéseket az ágazati pótlékok címszó alatt találja.

Milyen bérek érvényesek 2026-ban és 2027-ben?

A bérek a 12.09.2025 napján kötött kollektív szerződéses megállapodáson alapulnak. Ennek időtartama 24 hónap, 30.09.2027-ig tart, és minden bércsoportban három emelési lépcsőt ír elő:

Az 1. bércsoport órabérei egyben a munkaerő-kölcsönzés alsó bérhatárának is számítanak: a munkaerő-kölcsönzés alsó bérhatáráról szóló hetedik rendelet (Siebte Verordnung über eine Lohnuntergrenze in der Arbeitnehmerüberlassung) minden kölcsönbeadóra kiterjeszti őket – a kollektív szerződéshez nem kötöttekre és a külföldiekre is.

Kire vonatkozik a GVP kollektív szerződés?

• Kétoldalú kollektív szerződéses kötöttség esetén: ha a személyzeti szolgáltató GVP-tag, a munkavállaló pedig valamely DGB-szakszervezet tagja, a kollektív szerződés közvetlenül és kötelezően érvényesül.
• A munkaszerződésben való hivatkozás útján: a kollektív szerződéshez nem kötött munkáltatók és munkavállalók megállapodhatnak az alkalmazásáról (AÜG 8. § (2) bekezdés 3. mondat). A Szövetségi Munkaügyi Bíróság (Bundesarbeitsgericht, BAG) ítélkezési gyakorlata és a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (Bundesagentur für Arbeit, BA) szakmai utasításai (Fachliche Weisungen) szerint ilyenkor a teljes kollektív szerződéses rendszerre kell hivatkozni; a csak pontszerű átvétel, például kizárólag a bértábláé, nem elegendő az egyenlő bánásmód elvétől való eltéréshez.
• Hatály: a munkaviszonynak területileg, szakmailag és személyileg a kollektív szerződés hatálya alá kell tartoznia.
• A kollektív szerződés hatályos alkalmazása nélkül: az első kihelyezési naptól az egyenlő bánásmód elve érvényesül – vagyis Equal Pay és Equal Treatment.

Tagjai számára a GVP minta-munkaszerződéseket biztosít az új rendszerhez, többek között határozatlan és határozott idejű, teljes munkaidős, részmunkaidős és minijob-munkaviszonyokra.

Mi változik a korábbi iGZ- és BAP-alkalmazók számára?

• Egy rendszer kettő helyett: 01.01.2026 óta már csak a DGB/GVP kollektív szerződéses rendszer létezik. Aki ma „iGZ-Tarifvertrag” vagy „BAP-Tarifvertrag” után keres, az elődöket találja.
• Munkaszerződések ellenőrzése: felül kell vizsgálni azokat a hivatkozási záradékokat, amelyek még az iGZ- vagy BAP-kollektív szerződésekre utalnak. A GVP ehhez módosító megállapodásokat és a munkavállalóknak szóló tájékoztató levelet kínál tagjainak.
• Átmeneti szabály a korábbi iGZ-tagoknak: azok a GVP-tagok, amelyeket 31.12.2025 napján az iGZ-kollektív szerződések kötöttek, 30.06.2027-ig a tapasztalati pótlék (ETV DGB/GVP 3. §) helyett a kihelyezéshez kötött pótlékot (einsatzbezogene Zulage) fizethetik – óránként 0,20 € az EG 1–EG 4 és 0,35 € az EG 5–EG 9 bércsoportokban. A tapasztalati pótlékra korábban is át lehet térni.

Mit jelent a kollektív szerződés az Equal Pay szempontjából?

A kollektív szerződés lehetővé teszi az Equal Pay elvétől való eltérést, de csak korlátok között:

• Kilenc hónap: a munkabér tekintetében kollektív szerződés csak az ugyanahhoz a kölcsönvevőhöz (Entleiher) történő kölcsönzés első kilenc hónapjára térhet el (AÜG 8. § (4) bekezdés 1. mondat).
• Ágazati pótlékkal legfeljebb 15 hónap: hosszabb ideig csak akkor megengedett az eltérés, ha olyan ágazati pótlékról szóló kollektív szerződés érvényesül, amely legfeljebb hathetes betanulás után fokozatosan felzárkóztat, és legkésőbb 15 hónap után egyenértékű bért ér el (AÜG 8. § (4) bekezdés 2. mondat).
• Forgóajtó-klauzula (Drehtürklausel): azokra a kölcsönzött munkavállalókra, akik a kölcsönzést megelőző utolsó hat hónapban a kölcsönvevőtől vagy egy vele egy konszernbe tartozó vállalattól váltak ki, a kollektív szerződéses eltérés nem vonatkozik (AÜG 8. § (3) bekezdés).
• Alsó határ: kollektív szerződés soha nem mehet az AÜG 3a. §-a szerinti alsó bérhatár alá (AÜG 8. § (2) bekezdés 1. mondat).

Az uniós jog szerint a kollektív szerződéses hátrányosabb elbánásnak tiszteletben kell tartania a kölcsönzött munkavállalók átfogó védelmét (Gesamtschutz) (az Európai Unió Bíróságának – EuGH – ítélete, 15.12.2022 – C-311/21). A Szövetségi Munkaügyi Bíróság 31.05.2023 napján (5 AZR 143/19) egy munkaerő-kölcsönzési kollektív szerződéses rendszerről megállapította, hogy ez az átfogó védelem az eldöntött ügyben biztosított volt – többek között azért, mert a bért a kölcsönzés nélküli időszakokban (verleihfreie Zeiten) is tovább kell fizetni.

Tipikus hibák a gyakorlatban

• A munkaszerződések továbbra is az iGZ- vagy BAP-rendszerre hivatkoznak anélkül, hogy a hivatkozást felülvizsgálták volna.
• Egy emelési lépcsőt (legutóbb 01.09.2026, a következő 01.04.2027) nem vezetnek át minden munkavállalónál – ez utólagos fizetéssel és az alsó bérhatár alá csúszással fenyeget.
• A munkaszerződés csak a bértáblát veszi át – ilyenkor az egyenlő bánásmód elvétől való eltérés nem hatályos.
• Elsiklanak az Equal Pay kilenc hónap utáni kezdete felett, gyakran azért, mert az ugyanannál az ügyfélnél, három hónapnál rövidebb szünettel korábban teljesített kihelyezéseket nem számították be.
• A kihelyezéshez kötött pótlékot fizetik, noha 31.12.2025 napján nem állt fenn iGZ-kollektív szerződéses kötöttség.

Hol találom a kollektív szerződés szövegét?

A GVP a bértáblákat a honlapján teszi közzé. A teljes kollektív szerződéses rendszert (2026. januári állapot) nem tagok is ingyenesen megkaphatják egy igénylőlapon keresztül; 2026 szeptembere óta angol nyelvű változat is elérhető. A kommentárok és a mintaszerződések a tagok számára vannak fenntartva.

Hogy a kollektív szerződéses bérértékeket, a béremeléseket és az Equal Pay határidőket hogyan kezelheti a mindennapokban, azt SBM munkaerő-kölcsönzési szoftverünk mutatja be.