Ágazati pótlékok a munkaerő-kölcsönzésben: kollektív szerződések, lépcsők és Equal Pay

Mik az ágazati pótlékok?

A kölcsönzött munkavállalókat a munkaerő-kölcsönzési kollektív szerződés, vagyis a DGB/GVP kollektív szerződéses rendszer bértáblája szerint fizetik. Sok ipari ágazatban azonban a törzsállomány bérei jóval magasabbak. Az ágazati pótlékok célja, hogy a kihelyezés időtartamának növekedésével csökkentsék ezt a különbséget: a kollektív szerződéses órabérhez százalékos arányban adják hozzá őket, és ez a százalék lépcsőzetesen nő, minél tovább dolgozik a munkavállaló ugyanannál az ügyfélüzemnél.

A munkaerő-kölcsönzés számára az ágazati pótlékok mindenekelőtt az Equal Pay miatt fontosak. A GVP ismertetése szerint ágazati pótlékról szóló kollektív szerződés alkalmazása esetén a díjazás a teljes kihelyezési időtartamra, a maximális kölcsönzési határig ezen kollektív szerződés szerint alakul; a kilenc hónap utáni törvényes Equal Pay ekkor főszabályként nem érvényes.

Milyen ágazati pótlékról szóló kollektív szerződések vannak?

Az ágazati pótlékról szóló kollektív szerződéseket eredetileg a BAP és az iGZ kötötte, és az egyesüléssel átszálltak a GVP-re. A 01.01.2026 óta érvényes DGB/GVP kollektív szerződéses rendszert egészítik ki.

Hogyan működnek a lépcsők?

Minden TV BZ saját lépcsőket határoz meg: melyik kihelyezési időtartamtól melyik százalék érvényes. Közösek bennük az AÜG 8. § (4) bekezdés 2. mondatából fakadó törvényi korlátok:

• Betanulás legfeljebb hat hét: ezt követően meg kell kezdődnie az ágazati bérhez való fokozatos felzárkóztatásnak.
• Legkésőbb 15 hónap után legalább olyan bért kell elérni, amelyet a kollektív szerződő felek a kihelyezés szerinti ágazat összehasonlítható munkavállalóinak kollektív szerződéses bérével egyenértékűként határoztak meg (úgynevezett kollektív szerződéses Equal Pay).
• Korábbi kihelyezések beszámítása: a 15 hónapos határba beszámítanak az ugyanahhoz a kölcsönvevőhöz (Entleiher) történt korábbi kölcsönzések, ha a kihelyezések között nem telt el több mint három hónap (AÜG 8. § (4) bekezdés 4. mondat). Azt, hogy a megszakítások hogyan hatnak az egyes pótléklépcsőkre, az adott TV BZ szabályozza.

Egyes TV BZ-k a pótlékot ezenfelül az ügyfél összehasonlítható törzsalkalmazottai bérének egy hányadára korlátozzák (úgynevezett felső korlát, Deckelung). A pontos százalékok, a lépcsőváltások időpontjai és a korlátozási szabályok az adott kollektív szerződés szövegében találhatók; a GVP tagjai számára ágazati pótlékokat tartalmazó bértáblákat biztosít.

Számítási példa feltételezett százalékkal

Egy EG 2b-be sorolt munkavállalót egy fém- és elektromos ipari üzemben helyeztek ki. Kollektív szerződéses órabére 01.09.2026-tól 16,08 €. Tegyük fel, hogy az irányadó TV BZ az elért lépcsőben 15%-os pótlékot ír elő:

• Ágazati pótlék: 16,08 € × 15% = óránként 2,41 €.
• Órabér ágazati pótlékkal: 18,49 €.
• Havi 160 óránál: bruttó 385,60 €-val több, mint pótlék nélkül.

A százalék itt csak számítási érték. Az, hogy melyik lépcső mikor érvényes, a kihelyezés szerinti ágazat TV BZ-jéből következik.

Melyik TV BZ vonatkozik egy kihelyezésre?

Az adott kollektív szerződés szakmai hatálya a döntő, vagyis annak az ügyfélüzemnek az ágazata, ahol a munkavállaló dolgozik. Mivel ez a besorolás a mindennapokban nem mindig egyértelmű – például vegyes profilú üzemeknél –, a személyzeti szolgáltatóknak a kihelyezés kezdete előtt tisztázniuk kell az ügyféllel, és rögzíteniük kell a kölcsönzési szerződésben. Ha az ügyfélüzem a tizenegy TV BZ egyike alá sem tartozik, például a kereskedelemben vagy az ápolásban, a bér tekintetében kilenc hónap után Equal Pay jár.

Ágazati pótlékok, Equal Pay és forgóajtó-klauzula

• TV BZ nélkül: Equal Pay kilenc hónap után ugyanannál a kölcsönvevőnél (AÜG 8. § (4) bekezdés 1. mondat).
• TV BZ-vel: ágazati pótlékok lépcsőnként, egyenértékű bér legkésőbb 15 hónap után (AÜG 8. § (4) bekezdés 2. mondat).
• Forgóajtó-klauzula (Drehtürklausel): ha a munkavállaló az utolsó hat hónapban a kölcsönvevőnél vagy egy vele egy konszernbe tartozó vállalatnál állt alkalmazásban, nincs kollektív szerződéses eltérés – vagyis Equal Pay az első naptól (AÜG 8. § (3) bekezdés).

Tipikus hibák

• Nem ellenőrzik az ügyfél ágazatát, és a kihelyezés pótlék nélkül fut – vagy egy rossz ágazat pótlékával.
• Elmulasztják a lépcsőváltást, mert a kihelyezés időtartamát kézzel, Excelben követik.
• Az ugyanannál az ügyfélnél korábban teljesített kihelyezéseket nem számítják be.
• A pótlékot rossz alapbérre számítják, például egy béremelés után a régi órabérrel.
• Lépcsőváltáskor nem igazítják ki az ügyfélnek számlázott elszámolási óradíjat (Verrechnungssatz).

Hogy a pótléklépcsők munkavállalónként és ügyfelenként hogyan alkalmazhatók automatikusan, azt az SBM munkaerő-kölcsönzési szoftver mutatja be.