Munkaerő-kölcsönzési szerződés (AÜV): tartalom, forma és kötelező adatok

Mi a munkaerő-kölcsönzési szerződés?

A munkaerő-kölcsönzési szerződés – röviden AÜV, más néven kölcsönzési szerződés (Überlassungsvertrag) – a személyzeti szolgáltató (kölcsönbeadó) és az ügyfél (kölcsönvevő) közötti viszonyt szabályozza. A munkaerő-kölcsönzés két szerződésének egyike: a kölcsönzött munkavállalóval a kölcsönbeadó munkaszerződést köt, az ügyféllel az AÜV-t. Az ügyfél és a kölcsönzött munkavállaló között nincs szerződés; az ügyfél azonban jogot kap arra, hogy utasításokat adjon a kölcsönzött munkavállalónak.

A gyakorlatban gyakran kétszintű: egy keretszerződés szabályozza az általános feltételeket, az egyedi kölcsönzések vagy konkretizálások nevezik meg a konkrét munkavállalókat, tevékenységeket és időszakokat.

Milyen formát igényel az AÜV?

• Szöveges forma: 01.01.2025 óta a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti szerződéshez szöveges forma szükséges (AÜG 12. § (1) bekezdés 1. mondat). Szöveges forma: olvasható nyilatkozat tartós adathordozón, amelyben a nyilatkozó személye meg van nevezve (a német Polgári Törvénykönyv, BGB 126b. §-a) – például egy e-mail vagy egy PDF. 31.12.2024-ig az írásbeli alak (Schriftform) volt érvényes.
• A kihelyezés előtt: a munkaerő-kölcsönzésként való megjelölésnek meg kell történnie, mielőtt a kölcsönzött munkavállalót átengedik vagy munkába áll (AÜG 1. § (1) bekezdés 5. mondat). A csak utólagos megjelölés nem időben történik, és bírsággal sújtható (AÜG 16. § (1) bekezdés 1c. pont).
• Gyakorlat a papír előtt: ha a szerződés és a tényleges teljesítés ellentmond egymásnak, a teljesítés az irányadó (AÜG 12. § (1) bekezdés 2. mondat).

Mit kell tartalmaznia az AÜV-nek?

Ha az engedély megszűnik, a kölcsönbeadónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a kölcsönvevőt (AÜG 12. § (2) bekezdés).

Miben állapodnak meg általában még?

A kötelező adatokon túl egy jó keretszerződés a gazdasági és szervezési kérdéseket is szabályozza:

• elszámolási óradíjak (Verrechnungssätze) képesítésenként, valamint pótlékok többletmunkáért, éjszakai, vasárnapi és ünnepnapi munkáért,
• órakimutatások: ki igazolja őket, meddig és milyen formában,
• az ügyfél kötelezettsége, hogy közölje a munkavállaló nála teljesített korábbi kihelyezéseit – ez fontos a maximális kölcsönzési időtartam és az Equal Pay szempontjából,
• az ügyfél üzemének ágazata, és hogy érvényes-e ágazati pótlékról szóló kollektív szerződés,
• munkavédelem: oktatás, védőfelszerelés, kockázatértékelés – ezekért a kölcsönvevő az AÜG 11. § (6) bekezdése szerint egyébként is felelős,
• közvetítési díj a munkavállaló átvétele esetén,
• időtartam, felmondás, munkavállalók cseréje, felelősség és számlázás.

Keretszerződés, egyedi kölcsönzés és konkretizálás

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (Bundesagentur für Arbeit) szakmai utasításai (Fachliche Weisungen) szerint két út létezik:

• Egy meghatározott személy a szerződés tárgya: ha az ügyfélnek egy meghatározott munkavállaló a fontos, például egy szakember, őt már a szerződésben név szerint megnevezik.
• Jellemzők nevek helyett: ha a felek csak a képesítésekben és a létszámban állapodnak meg, a kölcsönbeadónak szakmailag alkalmas munkavállalókat kell biztosítania. A név szerinti konkretizálás ekkor minden kölcsönzés előtt a szerződésre hivatkozva történik; egy megfelelő igazolást, például szöveges formában, az üzleti iratok közé kell helyezni és meg kell őrizni.

Mi történik hibák esetén?

• Hiányzó megjelölés vagy konkretizálás: a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló közötti munkaszerződés érvénytelen, és a kölcsönvevővel létrejöttnek kell tekinteni a munkaviszonyt – kivéve, ha a kölcsönzött munkavállaló határidőben kijelenti, hogy ragaszkodik a kölcsönbeadóval kötött szerződéshez (AÜG 9. § (1) bekezdés 1a. pont, 10. §).
• Bírság 30.000 €-ig hiányzó, hibás vagy késedelmes megjelölésért vagy konkretizálásért (AÜG 16. § (1) bekezdés 1c. és 1d. pont).
• Látszólagos vállalkozási szerződés (Scheinwerkvertrag): aki személyzetet csupán formálisan vállalkozási szerződésnek nevezett szerződés alapján enged át, a szakmai utasítások szerint nem kerül jobb helyzetbe, mint aki engedély nélkül teszi ezt.
• Érvénytelen záradékok: az a tilalom, hogy a kölcsönzött munkavállalót a kölcsönzési munkaviszony vége után alkalmazzák, érvénytelen (AÜG 9. § (1) bekezdés 3. pont).

Ellenőrzőlista a kihelyezés kezdete előtt

1. A keretszerződés szöveges formában rendelkezésre áll, a kölcsönzés kifejezetten munkaerő-kölcsönzésként van megjelölve.
2. Tartalmazza a kölcsönbeadó nyilatkozatát az engedélyről – szokás szerint az engedélyező hatósággal és dátummal.
3. A tevékenység, a képesítés és – ha szükséges – az összehasonlító bér (Vergleichsentgelt) meg van adva.
4. A munkavállaló név szerint konkretizálva van, az igazolás le van fűzve.
5. A korábbi kihelyezésekre rákérdeztek az ügyfélnél; az Equal Pay és a maximális kölcsönzési időtartam határideje ki van számítva.
6. A munkavállalót szöveges formában tájékoztatták a kölcsönzött munkavállalóként történő kihelyezésről, valamint az ügyfél cégnevéről és címéről (AÜG 11. § (2) bekezdés).
7. A munkavédelmi oktatás az ügyfélnél be van tervezve.

A sablonok jó kiindulópontot jelentenek; keretszerződését azonban ügyvéddel is ellenőriztesse. Hogy az egyedi AÜV és a konkretizálás hogyan készül el az ügyfél- és munkavállalói adatokból, azt az SBM munkaerő-kölcsönzési szoftver mutatja be.