Maximális kölcsönzési időtartam: 18 hónap az AÜG szerint – számítás, kivételek, következmények

Mi a maximális kölcsönzési időtartam?

A munkaerő-kölcsönzés csak ideiglenesen megengedett (AÜG 1. § (1) bekezdés 4. mondat). 01.04.2017 óta az AÜG 1. § (1b) bekezdése ezt rögzített határral konkretizálja: a kölcsönbeadó (Verleiher) ugyanazt a kölcsönzött munkavállalót nem engedheti át 18 egymást követő hónapnál hosszabb ideig ugyanannak a kölcsönvevőnek, és a kölcsönvevő sem foglalkoztathatja tovább. A kötelezettség tehát mindkét felet terheli.

A határ kölcsönzött munkavállalónként érvényes, nem munkahelyenként. A lejárat után az ügyfél a munkahelyet ismét betöltheti egy másik kölcsönzött munkavállalóval; a korábbi munkavállalót át lehet venni, vagy egy másik ügyfélnél lehet kihelyezni. A 01.04.2017 előtti kölcsönzési időket nem veszik figyelembe (AÜG 19. § (2) bekezdés).

Hogyan számítják a maximális kölcsönzési időtartamot?

A határidő a német Polgári Törvénykönyv (BGB) 187. § (2) bekezdése és 188. § (2) bekezdése szerint számítandó: a kölcsönzés első napjával kezdődik, amely beleszámít, és 18 hónappal később annak a napnak a végével jár le, amely megelőzi a kezdőnapnak megfelelő naptári napot. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (Bundesagentur für Arbeit) példája: ha az első kihelyezési nap 03.04.2026, a kölcsönzés 02.10.2027 végéig megengedett.

• Ugyanaz a kölcsönvevő: a kölcsönvevőt mint munkáltatót kell érteni. Ugyanazon ügyfél különböző üzemeiben vagy telephelyein teljesített kihelyezéseket össze kell számítani.
• Szerződés, nem órák: a megállapodott kölcsönzési időtartam az irányadó. Aki heti három napra van kölcsönözve, ugyanannyi időt használ fel, mint egy teljes munkaidős munkavállaló.
• A rövid visszahívások nem szakítják meg a határidő folyását.
• Töredékhónapok: több kihelyezés összeadásakor a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség a hónapot 30 nappal számolja.

Mikor számítanak bele a korábbi kihelyezések?

Az ugyanahhoz a kölcsönvevőhöz történt korábbi kölcsönzések teljes egészében beszámítanak, ha az egyes kihelyezések között nem telt el több mint három hónap – függetlenül attól, hogy ugyanazon vagy egy másik személyzeti szolgáltatón keresztül történtek (AÜG 1. § (1b) bekezdés 2. mondat). Maga a szünet nem számít bele. Csak a három hónapnál hosszabb megszakítás indítja újra a 18 hónapot.

Mivel már egyetlen nap is különbséget jelent, a szüneteket és a kihelyezési időket napra pontosan dokumentálni kell. Ugyanez a beszámítási szabály vonatkozik az Equal Pay kilenc hónapos határidejére is.

Milyen kivételek és eltérő szabályok vannak?

• A kihelyezés szerinti ágazat kollektív szerződése: a kölcsönvevő ágazatának kollektív szerződő felei – akár vállalati kollektív szerződésben (Haustarifvertrag) is – rövidebb vagy hosszabb maximális időtartamot határozhatnak meg (AÜG 1. § (1b) bekezdés 3. mondat).
• Üzemi vagy közszolgálati megállapodás (Betriebs- oder Dienstvereinbarung): az ilyen kollektív szerződés hatálya alá tartozó, de ahhoz nem kötött kölcsönvevők annak szabályait változatlan tartalommal átvehetik (4. mondat). Ha a kollektív szerződés eltérést engedő klauzulát (Öffnungsklausel) tartalmaz, az üzemi megállapodások saját maximális időtartamot szabályozhatnak (5. mondat); kollektív szerződéshez nem kötött kölcsönvevők esetén ekkor legfeljebb 24 hónapig, ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik (6. mondat).
• Egyházak és vallási közösségek saját szabályaikban eltérő maximális időtartamot írhatnak elő (8. mondat).
• Munkaerő-kölcsönzési kollektív szerződések nem térhetnek el: a DGB/GVP kollektív szerződéses rendszer nem hosszabbíthatja meg a maximális kölcsönzési időtartamot. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szakmai utasításai (Fachliche Weisungen) szerint ezenfelül minden eltérő szabálynak konkrétan meghatározott időtartamot kell megneveznie.

Mi történik túllépés esetén?

• Érvénytelen munkaszerződés: a túllépéssel a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló közötti munkaszerződés érvénytelenné válik (AÜG 9. § (1) bekezdés 1b. pont).
• Munkaviszony az ügyféllel: egyúttal a kölcsönvevő és a kölcsönzött munkavállaló között létrejöttnek kell tekinteni a munkaviszonyt (AÜG 10. § (1) bekezdés).
• Ragaszkodási nyilatkozat (Festhaltenserklärung): a kölcsönzött munkavállaló ezt megakadályozhatja, ha a túllépést követő egy hónapon belül írásban kijelenti, hogy ragaszkodik a kölcsönbeadóval kötött szerződéshez. A nyilatkozatot előzetesen személyesen be kell mutatnia egy munkaügyi hivatalban (Agentur für Arbeit) (AÜG 9. § (1) bekezdés 1b. pont, (2) bekezdés).
• Bírság 30.000 €-ig (AÜG 16. § (1) bekezdés 1e. pont, (2) bekezdés).
• Engedély: a túllépések megkérdőjelezhetik a kölcsönbeadó megbízhatóságát; a szakmai utasítások szerint azonban egy egyedi esetben történt csekély túllépés rendszerint még nem alapoz meg megbízhatatlanságot.

Mit kell a személyzeti szolgáltatónak megállapítania?

A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség elvárja, hogy a kölcsönbeadó esetről esetre tisztázza, milyen maximális időtartam érvényes az ügyfélnél, és mely korábbi kihelyezéseket kell beszámítani. Lehetőségek erre:

• egy kérdés a személyi kérdőívben az ennél az ügyfélnél az elmúlt hónapokban teljesített kihelyezésekről,
• egy rendelkezés a munkaerő-kölcsönzési szerződésben, hogy az ügyfél közli a korábbi kölcsönzéseket,
• közlési kötelezettség a kölcsönzött munkavállaló munkaszerződésében.

Minden kölcsönzött munkavállaló konkrét kihelyezési idejét megfelelő igazolásokkal, szöveges formában (Textform) kell dokumentálni.

Tipikus hibák

• A határidőt megbízásonként, nem kölcsönvevőnként számítják.
• A pontosan három hónapos szünetet újrakezdésnek tekintik.
• A korábbi személyzeti szolgáltatón keresztül teljesített kihelyezésekre nem kérdeznek rá.
• Egy állítólagos, munkaerő-kölcsönzési kollektív szerződés általi meghosszabbításra hagyatkoznak.
• Az ügyfél túl későn értesül a határidő lejártáról, és rövid időn belül kell átszerveznie.

Hogy a maximális kölcsönzési időtartamot hogyan lehet ügyfelenként rögzíteni és átvenni a konkretizálásba (Konkretisierung), azt az SBM munkaerő-kölcsönzési szoftver mutatja be.