Az elszámolási óradíjat (Stundenverrechnungssatz) egyetlen képlettel számíthatja ki: éves költségek ÷ évi produktív órák, plusz nyereség és kockázat. Az eredmény nettó óradíj; ehhez jön még az áfa (Umsatzsteuer).
Ez a cikk két példát számol végig lépésről lépésre. Egy három szakmunkást foglalkoztató kézműves vállalkozás (Handwerksbetrieb) produktív munkaóránként nettó 65,65 €-ra jut. Egy személyzeti szolgáltatónál 17,11 € órabérből kihelyezési óránként nettó 31,99 € lesz, ami 1,87-es szorzót jelent.
Minden példaérték feltételezés, nem piaci adat. A cikk végén a tipikus hibák állnak, és az, hogy a példában mennyibe kerülnek.
Mi az elszámolási óradíj? A különbség az órabérhez képest
Az elszámolási óradíj, röviden óradíj az az összeg, amelyet az ügyfél egy ledolgozott munkaóráért fizet. Ez a díj fedezi a vállalkozás összes költségét, és tartalmazza a nyereséget.
Az órabér ennek csak egy része: az a bruttó bér, amelyet a munkavállaló óránként kap. A dortmundi kézműves kamara (Handwerkskammer Dortmund) az elszámolási óradíjat a kézműipar legfontosabb kalkulációs mutatójának nevezi, és óva int attól, hogy összekeverjék az órakeresettel.
Hogy a különbség már az általános költségek és a nyereség előtt is mekkora, azt a hivatalos statisztika mutatja. A termelő ágazatokban és a szolgáltatási szektorban egy ledolgozott munkaóra 2025-ben átlagosan 45,00 €-ba került (Szövetségi Statisztikai Hivatal – Statistisches Bundesamt, éves becslés).
Ezekben a munkaerőköltségekben csak a bruttó keresetek és a járulékos bérköltségek szerepelnek. A bérleti díj, a járművek, az adminisztráció és a nyereség még hiányzik.
Az elszámolási óradíj kiszámítása: képlet és öt építőelem
A képlet minden szakmában és minden ágazatban ugyanaz, a festőnél éppúgy, mint a szabadúszó fejlesztőnél vagy a személyzeti szolgáltatónál:
Elszámolási óradíj = (személyi költségek + általános költségek + vállalkozói bér) ÷ évi produktív órák × (1 + nyereség- és kockázati felár)
A számítás teljes költségen történik: mindennek, amibe a vállalkozás egy évben kerül, a kiszámlázott órákon keresztül kell megtérülnie. A konstanzi kézműves kamara (Handwerkskammer Konstanz) azt tanácsolja, hogy az összköltséget az üzemgazdasági kimutatásból (betriebswirtschaftliche Auswertung) vagy az éves beszámolóból vegyék, és tizenkét hónapot vegyenek alapul.
A képletnek öt építőeleme van:
Az elszámolási óradíj kalkulációja: munkáltatói részek 2026
A bruttó bérhez hozzájönnek a járulékos bérköltségek. A nyugdíj-, egészség-, ápolási és munkanélküliségi biztosítás járulékait a munkáltató és a munkavállaló fele-fele arányban viseli.
2026-ra ezek a kulcsok érvényesek:
| Tétel | Járulékkulcs | Munkáltatói rész |
|---|---|---|
| Nyugdíjbiztosítás (Rentenversicherung) | 18,6 % | 9,3 % |
| Egészségbiztosítás (Krankenversicherung), általános járulékkulcs | 14,6 % | 7,3 % |
| Egészségbiztosítás, átlagos kiegészítő járulék (Zusatzbeitrag) 2026 | 2,9 % | 1,45 % |
| Ápolási biztosítás (Pflegeversicherung) | 3,6 % | 1,8 % |
| Munkanélküliségi biztosítás (Arbeitslosenversicherung) | 2,6 % | 1,3 % |
| Társadalombiztosítás összesen | 21,15 % | |
| Fizetésképtelenségi hozzájárulás (Insolvenzgeldumlage, csak munkáltató) | 0,15 % | 0,15 % |
A kiegészítő járulék a munkavállaló egészségpénztárától (Krankenkasse) függ. A 2,9 % a hivatalos átlagérték.
Szászországban a 3,6 % ápolási biztosításból a munkáltató 1,3 %-ot visel. A gyermektelenek pótdíját a munkavállalók egyedül fizetik.
Ehhez jön még az U1 és U2 hozzájárulás (Umlage) és a szakmai baleset-biztosító (Berufsgenossenschaft) járuléka. Mértékük az egészségpénztártól, a veszélyességi díjszabástól (Gefahrtarif) és a tevékenységtől függ. A cikk példái ezekre együtt 3,5 %-ot vesznek alapul – ez feltételezés, nem hivatalos érték.
Ez együtt a bruttó bérre vetítve 24,8 % járulékos bérköltséget ad: 21,15 % plusz 0,15 % plusz 3,5 %. Mindkét példa ezzel a kulccsal számol.
Évi produktív órák: a 365 naptól az éves óraszámig
Tipikus hiba rejlik az osztóban. Aki az éves költségeket 2.080 órával osztja (52 hét × 40 órás munkahét), túl alacsonyra állítja be az óradíjat, és minden órán pénzt veszít. Az ok: ezeket az órákat kifizetik, de nem mindet számlázzák ki.
A kézműves kamarák ezért a kézműves vállalkozásoknak szóló kalkulációs sémáikban a naptári napokból indulnak ki, és lépésről lépésre levonják azt, amit egyetlen ügyfél sem fizet ki: a hétvégéket, a szabadságot, az ünnepnapokat, a betegséget és a nem produktív időt.
| Lépés | Számítás | Eredmény |
|---|---|---|
| Naptári napok 2026-ban | – | 365 nap |
| Szombatok és vasárnapok | − 104 nap | 261 nap |
| Hétköznapra eső ünnepnapok (feltételezés) | − 11 nap | 250 munkanap |
| Szabadság (feltételezés) | − 30 nap | 220 nap |
| Betegség (feltételezés) | − 15 nap | 205 jelenléti nap |
| Napi munkaidő | × 8 óra | 1.640 jelenléti óra |
| Nem produktív idő (feltételezés: 20 %) | − 328 óra | 1.312 produktív óra |
Honnan származnak a számok:
Munkanapok: A Szövetségi Statisztikai Hivatal 2026-ra országos átlagban 250,5 munkanapot ad meg. Az ünnepnapok száma tartományonként eltérő.
Szabadság: A törvény évente legalább 24 hétköznapot (Werktage) ír elő (§ 3 BUrlG); a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés ennél többet is előírhat.
Betegség: 2025-ben a munkavállalók átlagosan 14,6 munkanapot voltak betegállományban (Szövetségi Statisztikai Hivatal). A példa ezt 15-re kerekíti.
Nem produktív idő: A konstanzi kézműves kamara egyik cikke szerint a megbízás helyszínére való utazás és az előkészületek nem számítanak produktív órának. Ez az arány minden vállalkozásban más. Megbízásonkénti munkaidő-nyilvántartással mérhető.
A példában 2.080 fizetett éves órából 1.312 produktív óra marad, vagyis 63 %. A produktív órák arányát a jelenléti órákhoz képest kihasználtságnak (Auslastung) vagy termelékenységnek nevezik; itt ez 80 %.
Minél kisebb az az óraszám, amelyre a költségek eloszlanak, annál magasabb a díj. A konstanzi kézműves kamara megítélése szerint hatásosabb a produktív órákat növelni, mint a költségeket csökkenteni.
Mintaszámítás: óradíj a kézműiparban lépésről lépésre
A számítási példa: egy kézműves vállalkozás tulajdonossal és három szakmunkással (Geselle), 40 órás munkahéttel. A tulajdonos évi 600 órát dolgozik produktívan; a többi munkaideje ajánlatokra, tervezésre és irodai munkára megy el.
A 24,8 % járulékos bérköltség és a szakmunkásonkénti 1.312 produktív éves óra a fenti két szakaszból származik. Az összes többi szám feltételezés.
| Lépés | Tétel | Számítás | Összeg |
|---|---|---|---|
| 1 | A szakmunkások bruttó bére | 3 × 2.080 óra × 20,00 € | 124.800,00 € |
| 2 | Járulékos bérköltségek (24,8 %) | 124.800,00 € × 24,8 % | 30.950,40 € |
| 3 | Éves általános költségek | Bérleti díj, járművek, biztosítások, iroda, értékcsökkenés, kamatok | 60.000,00 € |
| 4 | Vállalkozói bér (Unternehmerlohn) | kalkulált, időskori öngondoskodással együtt | 60.000,00 € |
| 5 | Éves költségek | 1–4. lépés | 275.750,40 € |
| 6 | Produktív órák | 3 × 1.312 + 600 | 4.536 óra |
| 7 | Önköltség óránként | 275.750,40 € ÷ 4.536 | 60,79 € |
| 8 | Nyereség és kockázat (8 %) | 60,79 € × 8 % | 4,86 € |
| 9 | Nettó elszámolási óradíj | 7. lépés + 8. lépés | 65,65 € |
A vállalkozásnak munkaóránként nettó 65,65 €-t kell felszámítania, noha a szakmunkás 20,00 € bruttó bért kap. A 8. lépés nyereségfelára óránként 4,86 € nyereségrészt ad – de csak akkor, ha mind a 4.536 órát el is adják.
Az anyag nincs benne; azt külön kalkulálják, például anyagfelárral. Szakmától függően további tételek is jönnek, például az ellátási pénztárakba (Versorgungskassen) fizetett járulékok.
Ennyire erősen hat a kihasználtság: Ha a produktív arány 80 %-ról 70 %-ra csökken, szakmunkásonként 1.148 óra marad. Ugyanazok a költségek ekkor 4.044 órára oszlanak el, és az óradíj 73,65 €-ra emelkedik.
Hogy a feltételezés helytálló-e, azt a munkaidő-nyilvántartás mutatja meg: produktív órák osztva a jelenléti órákkal.
A munkavállaló nélküli önálló vállalkozók ugyanezzel a képlettel számítják ki az óradíjukat. A személyi költségek helyébe a vállalkozói bér lép, a saját időskori öngondoskodással együtt. Az osztó azoknak az óráknak a száma, amelyeket az ügyfelek ténylegesen kifizetnek.
Feltételezések, nem irányértékekA bér, az általános költségek, a vállalkozói bér, a kihasználtság és a felár a mintaszámítás kedvéért választott értékek, nem piacon szokásos óradíj. Helyettesítse be a saját számait. A kézműves vállalkozásokat ebben a kézműves kamarák üzemviteli tanácsadása segíti.
Nettó vagy bruttó: az áfa az óradíjon
A kalkuláció nettóban készül. A nettó óradíj a vállalkozásnál marad; az áfa a számlán adódik hozzá, és az adóhivatalhoz kerül.
Adókulcs: Az áfa az adóalap 19 %-a (§ 12 Abs. 1 UStG). Az adóalap az áfa nélküli ellenérték (§ 10 Abs. 1 UStG).
Bruttó óradíj: A számítási példában a nettó 65,65 €-ból 12,47 € áfával bruttó 78,12 € lesz.
Magánügyfelek: Aki fogyasztóknak kínál szolgáltatást, vagy árakkal reklámoz, annak az áfát is tartalmazó teljes árat kell megadnia (§ 3 Abs. 1 és § 2 Nr. 3 PAngV). A kézművesek ezért a magánügyfeleknek a bruttó óradíjat adják meg.
Céges ügyfelek: A vállalkozások a számlán felszámított áfát a § 15 UStG feltételei szerint előzetesen felszámított adóként (Vorsteuer) levonhatják. Számukra a nettó elszámolási óradíj számít.
Kisvállalkozók (Kleinunternehmer): A forgalom adómentes, ha az összforgalom az előző évben nem haladta meg a 25.000 €-t, és a folyó évben nem haladja meg a 100.000 €-t (§ 19 Abs. 1 UStG). Ilyenkor a nettó és a bruttó megegyezik.
A munkaerő-kölcsönzésben az ügyfelek szinte mindig vállalkozások. Ezért a nettó elszámolási óradíjról tárgyalnak, és azt hasonlítják össze.
Különleges eset, a munkaerő-kölcsönzés: kihelyezési órák a produktív órák helyett
A személyzeti szolgáltatókra ugyanez a képlet érvényes. Itt minden óra produktív, amelyet a munkavállaló kihelyezésben az ügyfélnél ledolgoz. A kihasználtságról egy olyan tétel dönt, amelyet a kézműves vállalkozások ebben a formában nem ismernek: a két megbízás közötti, kihelyezés nélküli idő.
Az ügyfél csak a ledolgozott kihelyezési órákat fizeti. A személyzeti szolgáltató többet fizet:
Szabadság: A DGB/GVP általános munkafeltételekről szóló kollektív szerződése (Manteltarifvertrag) az első évben 25 munkanapot ad, a másodikban és a harmadikban 27-et, a negyedik évtől 30-at (§ 9.3).
Ünnepnapok: Ha a munkaidő törvényes ünnepnap miatt marad el, a bér tovább jár (§ 2 Abs. 1 EFZG).
Betegség: bértovábbfizetés (Entgeltfortzahlung) legfeljebb hat hétig (§ 3 Abs. 1 EFZG). Az igény négy hét megszakítás nélküli munkaviszony után keletkezik. A rendszerint legfeljebb 30 főt foglalkoztató munkáltatók az U1-eljárásban a törvény szerint 80 % visszatérítést kapnak; az egészségpénztár alapszabálya ezt a mértéket akár 40 %-ra is csökkentheti (§§ 1, 9 AAG).
Kihelyezés nélküli idő: Az átvételi késedelem (Annahmeverzug) esetén járó díjazáshoz való jog a munkaerő-kölcsönzési munkaviszonyban szerződéssel nem zárható ki és nem korlátozható (§ 11 Abs. 4 Satz 2 AÜG). Kihelyezés nélkül tehát a bér tovább jár. A munkaidőszámla (Arbeitszeitkonto) kiegyenlítheti az ingadozásokat (§ 4 Manteltarifvertrag DGB/GVP).
Ebből adódik a kiszámlázható órák aránya. A példa évi 1.820 fizetett órával számol (151,67 óra × 12 hónap, § 3.1 Manteltarifvertrag).
Ebből lejön 25 szabadságnap, 9 ünnepnap, 12 betegnap és 8 kihelyezés nélküli nap, egyenként 7 órával, összesen 378 óra. Marad 1.442 kiszámlázható óra, vagyis 79,2 %.
A séma a kollektív szerződés szerinti 35 órás munkahetet követi, saját feltételezésekkel; ezért térnek el a napok a kézműves példától.
Elszámolási óradíj kiszámítása a munkaerő-kölcsönzésben: séma példaértékekkel
Példa: egy munkavállaló a DGB/GVP kollektív szerződéses rendszer 3. bércsoportjában, órabér 17,11 € (érvényes 01.09.2026-tól 31.03.2027-ig), ágazati pótlék nélkül.
| Sor | Tétel | Számítás | Összeg |
|---|---|---|---|
| 1 | Órabér | Kollektív szerződéses bér, EG 3 | 17,11 € |
| 2 | Fizetett órák évente | 151,67 × 12 | 1.820 óra |
| 3 | Éves bér | 1.820 × 17,11 € | 31.140,20 € |
| 4 | Járulékos bérköltségek (feltételezés: 24,8 %) | 31.140,20 € × 24,8 % | 7.722,77 € |
| 5 | Éves személyi költség | 3. sor + 4. sor | 38.862,97 € |
| 6 | Kiszámlázható órák (feltételezés) | 1.820 − 378 | 1.442 óra |
| 7 | Személyi költség kiszámlázható óránként | 38.862,97 € ÷ 1.442 | 26,95 € |
| 8 | Általános költségek (feltételezés: 12 %) | 26,95 € × 12 % | 3,23 € |
| 9 | Önköltség | 7. sor + 8. sor | 30,18 € |
| 10 | Nyereség (feltételezés: 6 %) | 30,18 € × 6 % | 1,81 € |
| 11 | Nettó elszámolási óradíj | 9. sor + 10. sor | 31,99 € |
| 12 | Szorzó | 31,99 € ÷ 17,11 € | 1,87 |
A 4. sorban szereplő 24,8 % a fenti szakaszban bemutatott járulékos bérköltség. A 12 %-os általános költségekben a példában a belső munkatársak, az ügyvezetés, a bérleti díj, a szoftver, a toborzás és a munkavédelem szerepel.
Példaértékek, nem piaci adatokA kiesett napok, a törvényes kulcsokon felüli járulékos bérköltségek, az általános költségek és a nyereség feltételezések. Helyettesítse be a saját számait. A séma nem tartalmazza a szabadságpénzt és a karácsonyi juttatást (Urlaubs- und Weihnachtsgeld), az éjszakai, vasárnapi és ünnepnapi munka pótlékait, valamint az utazási és szállásköltségeket.
Elszámolási óradíj kiszámítása Excelben: ingyenesen, saját kezűleg
Óradíj-kalkulátort Excelben saját maga is készíthet. A munkaerő-kölcsönzési sémához a kalkulátornak egy munkalap kell hat bemeneti adattal és egy képlettel:
B1: órabér
B2: járulékos bérköltségek százalékban
B3: fizetett órák évente
B4: nem kiszámlázható órák évente
B5: általános költségek százalékban
B6: nyereség százalékban
A B7 cellába ez kerül: =B1*(1+B2)/((B3-B4)/B3)*(1+B5)*(1+B6)
A példaértékekkel a képlet 32,00 €-t ad. A fenti séma minden sorban kerekít, ezért 31,99 €-ra jut.
A kézműves példához elég az =(C1+C2+C3)/C4*(1+C5) képlet; a C1–C5 cellákban a személyi költségek, az általános költségek, a vállalkozói bér, a produktív órák és a felár áll.
Vegyen fel ügyfelenként és képesítésenként egy sort. Így a kalkulátora azonnal megmutatja, hogyan hat egy másik bér vagy egy másik betegállományi arány az óradíjra.
Rövid képlet munkaerő-kölcsönzéshezElszámolási óradíj = órabér × (1 + járulékos bérköltségek) ÷ kiszámlázható órák aránya × (1 + általános költségek) × (1 + nyereség)
Kalkuláció a munkaerő-kölcsönzésben: mit változtatnak az ágazati pótlékok és az Equal Pay?
Mindkettő a séma 1. sorát változtatja meg, mégpedig rögzített határidők szerint.
Ágazati pótlékok: Az ágazati pótlékokról szóló kollektív szerződés lépcsőzetesen emeli a kollektív szerződéses bért. A lépcsőket és a százalékokat az adott ágazati pótlékról szóló kollektív szerződés határozza meg. Egyes kollektív szerződések emellett felső korlátot (Deckelung) írnak elő: a pótlék úgy korlátozható, hogy a bér ne haladja meg az ügyfélnél dolgozó összehasonlítható munkavállalók bérének egy meghatározott hányadát.
Equal Pay: Ágazati pótlékokról szóló kollektív szerződés nélkül a kollektív szerződés a munkabér tekintetében csak a kölcsönzés első kilenc hónapjában térhet el az egyenlő bánásmód elvétől (§ 8 Abs. 4 Satz 1 AÜG). Ezután a kollektív szerződéses bér helyébe az ügyfél összehasonlító bére lép. A részletek a szótárban, az Equal Pay címszó alatt olvashatók.
Hogy ez mit jelent az árra nézve, azt egy feltételezett 15 %-os első lépcső mutatja: 17,11 € plusz 15 % az 19,68 €. Ugyanazokkal a feltételezésekkel az elszámolási óradíj 31,99 €-ról 36,80 €-ra nő. A bér 2,57 €-val, az ár 4,81 €-val emelkedik. A példában tehát minden euró többletbér 1,87 €-val magasabb elszámolási óradíjat jelent.
Az ajánlat szempontjából ez azt jelenti: a lépcsőknek és a határnapoknak szerepelniük kell az ármegállapodásban, vagy lépcsőnkénti elszámolási óradíjként, vagy kiigazítási záradékként.
Tipikus hibák az óradíjnál – és hogy mibe kerülnek
E hibák mindegyike a költségek alá nyomja az óradíjat, vagy csökkenti az árrést, a kézműiparban éppúgy, mint a munkaerő-kölcsönzésben. Aki így kalkulál, megbízásokat nyer, és pénzt veszít.
Hasraütésre megadott ár: Aki megbecsüli az óradíjat, vagy a versenytársaktól veszi át, az nem a saját költségszerkezetét képezi le. Erre a konstanzi kézműves kamara üzemviteli tanácsadása is figyelmeztet.
Kimaradt a vállalkozói bér: A 60.000 € vállalkozói bér nélkül a díj a kézműves példában 65,65 € helyett 51,36 € lenne.
Összekevert nettó és bruttó: Aki a 65,65 €-t bruttó árként adja meg, abból 10,48 € áfát fizet be. 55,17 € marad – kevesebb, mint a 60,79 € önköltség.
Osztás 2.080 órával
Aki az éves költségeket az összes fizetett órával osztja, fedezet nélkül hagyja a szabadságot, az ünnepnapokat, a betegséget és a nem produktív időt. A kézműves példában 65,65 € helyett 43,53 € jönne ki.
Túlbecsült kihasználtság
Utazás és üresjárat a megbízások között a kézműiparban, kihelyezés nélküli idő a munkaerő-kölcsönzésben: bér kihelyezés nélkül is jár (§ 11 Abs. 4 AÜG). A kalkulációban ehhez külön tétel kell.
Beárazatlan lépcsők
Az ágazati pótlékok és az Equal Pay rögzített időpontokban emelik a bért. Lépcsőnkénti ár nélkül zsugorodik az árrés.
Továbbvitt régi kulcsok
A kollektív szerződéses bérek, a járulékkulcsok és az általános költségek változnak. Minden változásnál újra kell számolni a kalkulációt.
GYIK az elszámolási óradíjról
Az éves költségeket (személyi költségek, általános költségek, vállalkozói bér) el kell osztani az évi produktív órákkal, majd hozzá kell adni a nyereség- és kockázati felárat. A kézműves példában: 275.750,40 € ÷ 4.536 óra = 60,79 €, plusz 8 % = nettó 65,65 €. A teljes költségen alapuló számítás minden ágazatban érvényes.
Az órabér a munkavállaló bruttó bére. Az elszámolási óradíj egy munkaóra ára az ügyfél számára. Emellett fedezi a járulékos bérköltségeket, a fizetett kiesett időket, az általános költségeket, a vállalkozói bért és a nyereséget. A kézműves példában 20,00 € órabérrel 65,65 € óradíj áll szemben.
Rögzített érték nincs; az óraszám a munkaidőtől, a szabadságtól, a betegségtől és a vállalkozás kihasználtságától függ. A mintaszámítás 40 órás munkahét mellett munkavállalónként évi 1.312 produktív órára jut.
A kalkuláció nettóban készül. A díjra 19 % áfa jön (§ 12 Abs. 1 UStG). A fogyasztóknak az áfát is tartalmazó teljes árat kell megadni (§ 3 PAngV); vállalkozások között a nettó óradíjat hasonlítják össze.
Rögzített érték nincs. A szorzó a járulékos bérköltségek, a kiesett idők, az általános költségek és a nyereség eredménye. A példában 1,87 – ez számított érték, nem piaci adat.
A sémában nem. Az éjszakai, vasárnapi, ünnepnapi és többletmunka pótlékai csak meghatározott órákra keletkeznek. Külön megállapodás köthető róluk, például az érintett órák elszámolási óradíjára számított százalékos felárként.
Az elszámolási óradíj csak annyira jó, mint a mögötte álló feltételezések. A költségek, a produktív órák és a kihasználtság minden vállalkozásban változnak. A számítást ezért rendszeresen, aktuális számokkal ellenőrizni kell, legkésőbb minden kollektív szerződéses vagy járulékváltozáskor. Különben az árrés észrevétlenül zsugorodik.
Az SBM munkaerő-kölcsönzési szoftverben ügyfelenként, érvényességi dátummal rögzítheti az elszámolási óradíjakat, megbízásonként pedig az órabért, az elszámolási óradíjat és a pótlékokat. Az ágazati pótlékok lépcsőit az SBM automatikusan alkalmazza, és munkavállalónként és ügyfelenként kiszámítja az Equal Pay kezdetét.
A ledolgozott órák a terminálon végzett munkaidő-nyilvántartással vagy kézi rögzítéssel kerülnek a munkaidő-kimutatásba (Stundenzettel); az SBM a munkaidő-kimutatásból készíti el a számlát. A bérszámfejtést nem maga az SBM készíti; az előkészített adatok a DATEV-hez vagy az Addisonhoz kerülnek.
Aki ismeri a lépcsőket, még a kihelyezés előtt kalkulálja az árat.
Az ágazati pótlékok és az Equal Pay rögzített határidők szerint lépnek életbe. A munkavállalónkénti és ügyfelenkénti időpontok ismeretében az elszámolási óradíj időben kiigazítható.
Equal Pay és ágazati pótlékok az SBM-benÁllapot: 2026. november. Ez a cikk általános áttekintést nyújt, és nem helyettesíti a jogi vagy adótanácsadást. Források: Német Nyugdíjbiztosító (Deutsche Rentenversicherung), a nyugdíjbiztosítás értékei (állapot: 01.07.2026); Szövetségi Egészségügyi Minisztérium (Bundesministerium für Gesundheit), közlemény a 2026-os átlagos kiegészítőjárulék-kulcsról (BAnz AT 10.11.2025 B7) és az ápolási biztosításra vonatkozó adatok; §§ 341, 346, 358, 360 SGB III; § 168 SGB VI; §§ 241, 249 SGB V; § 58 SGB XI; §§ 1, 9 AAG; § 3 BUrlG; §§ 2, 3 EFZG; §§ 8, 11 AÜG; a DGB/GVP általános munkafeltételekről szóló kollektív szerződése (Manteltarifvertrag) és bértarifa-szerződése (Entgelttarifvertrag) (állapot: 2026. január); IG Metall, GYIK az ágazati pótlékokról szóló kollektív szerződésekről (állapot: 2025. november); Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistisches Bundesamt), 148. számú sajtóközlemény, 29.04.2026 (munkaerőköltségek 2025), „Zahl der Woche“ 50. szám, 09.12.2025 (munkanapok 2026) és a betegállományi mutató (Krankenstand, állapot: 23.07.2026); Handwerkskammer Dortmund, „Controlling im Wirtschaftsbereich Handwerk“ (3. kiadás, 2019); Handwerkskammer Konstanz, „Wie setzt sich eine Handwerkerstunde zusammen?“ (18.11.2025); §§ 10, 12, 15, 19 UStG; §§ 2, 3 PAngV.

